Május 31-től teljes ágazatok, szakmák dolgozói szüntetik be a munkát, a megmozdulások sora meghatározatlan ideig tart majd. Marius Petcu, a legnagyobb szakszervezeti szövetség, a CNSLR Fratia elnöke már jelezte, hogy a jövő hétfőn általános sztrájkba lépnek az oktatásban és az egészségügyben dolgozók a többi állami alkalmazottal együtt. Másnap a fővárosi metrót üzemeltető Metrorex, illetve a felszíni tömegközlekedést szervező RATB dolgozói csatlakoznak az akcióhoz, így ezen a két napon akár egymillió ember is távol maradhat a munkától. Zárva lesznek hétfőn a polgármesteri hivatalok is, a kórházakban az orvosok mindössze az ellátás harminc százalékát biztosítják. A sürgősségi eseteken kívül a műtéteket egy másik időpontra helyezik át.

A vasúti dolgozók is elhatározták már a sztrájkot, de ők arra a napra időzítenék megmozdulásukat, amikor a kormány a megszorító intézkedésekről szóló csomagot "felelősségvállalással", azaz a parlamenti vita megkerülésével terjeszti a honatyák elé, és várhatóan bizalmatlansági indítványt nyújtanak be emiatt Emil Boc kabinetje ellen (várhatóan június 3-án, vagy 4-én).  Az állami vasúti vállalat, a CFR dolgozóinak szakszervezete azonban már május 31-én hétfőn megkezdené a sztrájkot, melynek nyomán a naponta átlagosan közlekedő 1600 vonatjárat az állomásokban vesztegel majd.

Az állami szektorban szállítást bonyolítókhoz csatlakoznak a magánszférában tevékenykedő közúti fuvarozók is, így több megyei, illetve megyeközi buszjárat sem indul el május utolsó napján. A fuvarozókat tömörítő Fort szövetség jelezte: akciójukkal szolidaritást vállalnak az állami szektorban dolgozó társaikkal, így próbálják elérni, hogy a közlekedési minisztérium folyósítsa az elmaradt kifizetéseket. Mint hangsúlyozták, amíg nem kapják meg a többnyire a veteránok és nyugdíjasok utazási kedvezményeit fedező összegeket, nem állnak munkába. Az általános sztrájkkal párhuzamosan mindennap lesznek tüntetések is, naponta tíz megyében vonulnak június elsejétől 12 és 14 óra között a tiltakozók a prefektúrák épülete elé.

A kormány szerdán fogadta el a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) május elején kötött egyezség alapján kidolgozott szándéklevelet, amely szerint a kabinet nem az adóemelést, hanem a közalkalmazotti bérek 25 százalékos csökkentését és a nyugdíjak 15 százalékos lefaragását támogatja. A koalíció döntése szerint ugyanakkor az általános közkiadás-csökkentés mellett  egyetlen közalkalmazott bére sem csökkenhet 600 lej (40 ezer forint) alá, az öregségi járandóság 15 százalékos csökkentése pedig nem érinti a 350 lej (23 ezer forint) értékű minimálnyugdíjakat.  A miniszterelnök közölte, hogy a megszorító intézkedések végrehajtása esetében is az idei államháztartási hiány eléri a bruttó hazai termék 6,8 százalékát, ami 8,8 milliárd eurót jelent. A román kormánynak 2,5 milliárd eurót kell az idén megtakarítania, hogy teljesítse az IMF-el együtt meghatározott hiánycélt.