"Az üggyel kapcsolatban a kormány tudatosan választott egy sokat követelő, de igazságos utat - jelentette ki Nicolas Sarkozy francia elnök a miniszterek tanácsa előtt. Régi nemzet vagyunk, amelyet az emberi méltóság és a közösségi élet egy bizonyos felfogása tart össze. Az arcot teljesen elfedő viselet veszélyt hordoz ezekre az alapvető és lényegi értékekre nézve." A tervezet ellen, amely júliusban kerül majd a parlament elé, jogászok és a franciaországi muszlim kisebbség tagjai tiltakoztak.

A tervezet szövege kiköti, hogy "senki sem hordhat olyan ruhát nyilvános helyeken, amely eltakarja az arcot is". Aki ezt nem tartja be, az 150 eurós pénzbírságra és/vagy egy az állampolgári tudatot és a köztársasági értékrendet erősítő tanfolyamra számíthat.

A kormány túllépett a francia igazságszolgáltatás legmagasabb fórumának, az államtanácsnak a véleményén. A jogi intézmény azt javasolta, hogy a tilalom csak bizonyos nyilvános helyekre - például hivatalok, közlekedés - legyen érvényes. A burkához és nikábhoz hasonló viseletek utcai betiltását az államtanács jogilag megalapozatlannak tartotta. Ezzel szemben Sarkozy úgy gondolja, hogy "az emberi méltóság nem megosztható", "az állampolgároknak pedig fedetlen arccal kell élniük. Ennélfogva nincs más megoldás, mint a minden nyilvános helyre vonatkozó tilalom".

A parlamenti konszenzus megteremtése azonban nehéz vállalkozás lesz, mivel a baloldali ellenzék nagy része alkalmazhatatlannak tartja a törvénytervezetet, és azt követeli a kormánytól, hogy tartsa tiszteletben az államtanács véleményét. A háborgó franciaországi muszlim kisebbség szerint a tilalom megbélyegzi az 5-6 milliós közösséget. A burkát vagy a nikábot hatósági becslések szerint mindössze kétezer nő viseli Franciaországban. Ha a törvény érvényre jut, Franciaország lenne Belgium után a második olyan ország, ahol betiltják az arcot is takaró hagyományos muszlim öltözetet.