A találkozón jelen levő 47 állam ígéretet tett: az eddigieknél fokozottabb erőfeszítéseket tesznek annak megakadályozására, hogy a nem állami szereplők, például az al-Kaida terrorcsoport "gonosz céllal" atomfegyverek alkotórészeihez juthassanak. Az államok kinyilvánították: négy éven belül biztonságba helyeznek minden nukleáris anyagot, hogy azok ne juthassanak illetéktelen kézbe. A csúcs résztvevői egyes fejlődő országokra tekintettel megállapodtak, hogy a biztonsági intézkedések nem sérthetik a békés atomenergia-felhasználás jogát.

Az államok felszólították a nemzetközi közösséget: egységesen lépjenek fel a nukleáris anyagok illegális kereskedelme ellen és mélyítsék el ezen a téren együttműködésüket az ENSZ-szel, illetve annak felügyeleti szervével, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel.

Nem kötelező érvényű

Obama kijelentette: a tanácskozás után Amerika és az egész világ népessége nagyobb biztonságban érezheti magát. Herman van Rompuy, az Európai Unió elnöke Obamához hasonlóan arra szólított fel minden országot, hogy írja alá és ratifikálja a nukleáris anyagok fizikai védelméről szóló 1980-as egyezményt. Az amerikai elnökkel egyetértésben kijelentette: a nemzetközi közösségre nézve a nukleáris terrorizmus jelenti a legkomolyabb, katasztrofális következményekkel fenyegető veszélyt.

Az Egyesült Államok a tanácskozás végén nyilatkozatban tudatta: "a feladat az, hogy elzárjuk a több tucat országban békés és katonai célból tárolt több mint 2000 tonna plutóniumot és magasan dúsított uránt". A nyilatkozat szerint a csúcsértekezlet segített közelebb jutni ahhoz az Obama által egy éve Prágában felvázolt célhoz, hogy a világ egy napon atomfegyvermentessé váljon. Elemzők szerint az értekezlet szándéknyilatkozata jellegéből adódóan nem kötelező érvényű, így betartatásának eszközei bizonytalanok. "Remélem, mindenki komolyan fogja venni a vállalásokat" - mondta Obama a konferencia utáni sajtótájékoztatón.

Konkrét eredmények születtek

Obama az elmúlt napokban egy sor megbeszélést tartott külföldi állam- és kormányfőkkel a nukleáris terrorizmus megelőzése témájában. Ezeken a találkozókon több konkrét eredmény született. Kína beleegyezett, hogy együttműködik az Irán elleni szankciók szigorításában. Ukrajna bejelentette, 2012-ig megválik magasan dúsított uránból álló teljes készletétől. Mexikóban átalakítják az országban működő kutatóreaktort, úgy, hogy az a jövőben alacsony dúsítási fokú uránnal üzemeljen; ennek nyomán kivonják az országban tárolt magas dúsítású uránt. Kanada vállalta: visszaszállítja a kiégett nukleáris üzemanyagot az Egyesült Államokba, ahonnan az atomerőművi fűtőanyagot kapta.

Az Egyesült Államok és Oroszország megegyezett az atomtöltetek leszerelésével visszamaradt plutónium felszámolásáról; az erről szóló jegyzőkönyvet Hillary Clinton amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter írta alá. A megállapodás 68 tonna - mindkét fél esetében 34 tonna - plutónium felszámolásáról szól, ez csaknem 17 ezer atombomba előállításához lenne elegendő. Dmitrij Medvegyev orosz elnök bejelentette: Moszkva leállítja utolsó olyan reaktorát, amely atomfegyver előállítására alkalmas plutóniumot termel. Az amerikai elnök bejelentette, hogy a 2012-es nukleáris biztonsági utókonferencia helyszíne Dél-Koreában lesz.