Brown az iraki háború hátterét feltárni hivatott, általa kezdeményezett vizsgálat bizottsága előtt megemlékezett az Irakban meghalt 179 brit katonáról. Kijelentette ugyanakkor: Szaddám Huszein néhai iraki elnököt a nemzetközi közösség "hosszú évekig kérlelte" a nemzetközi jog, az általa is vállalt kötelezettségek betartására, de végül "lehetetlennek bizonyult", hogy erre rávegyék. Hozzátette: a nemzetközi közösség működésképtelenné válik, ha engedi, hogy terroristák, vagy Irak esetében agresszor államok, folyamatosan megsértsék az előírásokat. 

A kormányfő elismerte a háború utáni tervezés hiányosságait, mondván: a háborút "szinte hét nap alatt megnyertük, a béke megnyeréséhez azonban hét év kellett". Brown azonban igyekezett Washingtonra hárítani a felelősséget. Szavai szerint egészen a háború előtti időszakig a brit kormány sem fordított kiemelt figyelmet az újjáépítésre, mivel az utolsó pillanatig bízott a diplomáciai megoldásban. Hozzátette ugyanakkor: London "nem tudta meggyőzni az amerikaiakat" arról, hogy a háború utáni újjáépítést a tervezés egyik fő elemévé tegyék.

Brown - aki a háború idején pénzügyminiszter volt - a várakozásoknak megfelelően szembesült azzal a kérdéssel, hogy a kormány biztosított-e megfelelő költségvetési forrásokat a hadsereg számára. A jelenlegi kormányfőt, aki 2007-ben vette át a tisztséget Tony Blairtől, sokan vádolják azzal, hogy pénzügyminiszterként szűkösen mérte a hadsereg ellátására szánt pénzt, és a katonákat emiatt hiányos felszereléssel küldték az iraki hadszíntérre. A miniszterelnök azonban ezt határozottan cáfolta, kijelentve: már 2002 nyarán biztosította Blairt arról, hogy a pénzügyminisztérium a költségek miatt nem emelne akadályt semmilyen katonai fellépés elé. "Még csak olyan érzetnek sem szabad keletkeznie", hogy a hadsereg pénzügyi korlátok miatt nem részesül a lehető legjobb ellátásban - közölte főnökével.

Brownnak azonban rendre felróják - különösen az elesett brit katonák hozzátartozói -, hogy a brit hadsereg járőröző egységeit takarékossági okokból csak könnyű páncélzatú, észak-írországi utcai járőrszolgálatra tervezett Land Rover terepjárókkal látták el, amelyek szinte semmilyen védelmet nem nyújtottak az iraki lázadók által telepített pokolgépek ellen. Ugyanez a vád az afganisztáni brit kontingens felszerelésével kapcsolatban is rendre felmerül. A Land Roverek lecserélését már megkezdték, de ezekben a járművekben eddig már 36 brit katona halt meg az iraki és az afganisztáni hadszíntéren, pokolgépes támadásokban.

A bizottság előtt korábban megjelent több egykori kormánytisztviselő - köztük Geoff Hoon volt védelmi miniszter - is kijelentette: a hadsereg hiányosnak bizonyult felszerelése egyenes következménye volt a pénzügyminisztérium szűkmarkúságának.