Sólyom és Kaczynski a kisebbségi politikáról is tárgyalt
Az Európai Unió aktuális kérdéseiről, főleg az unión belül követendő nemzeti kisebbségi politikáról folytatott kétoldalú megbeszélést csütörtök este a lengyelországi Katowicében Sólyom László magyar államfő lengyel kollégájával, Lech Kaczynskival. A találkozó után a köztársasági elnök részt vett a katowicei Magyar Nap rendezvényein.
A két államfő egyetértett abban, hogy az unió nem fordíthat hátat a kisebbségi kérdésnek, foglalkoznia kell vele, hiszen ennek az ügynek a tagállamok között és a keleti szomszédságpolitikában is szerepe van. A nemzeti kisebbségek ügyében követendő uniós politika azért is különös hangsúlyt kapott a magyar és a lengyel államfő tárgyalásán, mert mindkét országnak gondjai vannak ezen a téren.
A kétoldalú tárgyalást követően megkezdődtek a Magyar Naphoz kapcsolódó ünnepségek a katowicei Zeneakadémián. A himnuszok elhangzása után (a magyar himnuszt a Zeneakadémia kórusa magyarul adta elő) Piotr Uszok polgármester köszöntötte a vendégeket, majd Sólyom László mondta el ünnepi beszédét. Megemlékezett a második világháborús lengyel menekültek magyarországi befogadásáról, kiemelve, hogy a legnagyobb érdem id. Antall Józsefé, az akkori magyar kormány menekültügyi főbiztosáé volt, akinek barátsága és együttműködése a szintén Magyarországon menedéket talált Henryk Slawikkal, a Lengyel Polgári Bizottság elnökével "a legszebb példája és immár szimbóluma a magyar-lengyel barátságnak".
Sólyom méltatta mindazokat, akik fenntartják a két nép barátságának ezt a szép fejezetét. Kiemelte a jelenkori barátság szép példáit, a magyar-lengyel barátság hivatalos ünnepnapjának meghonosítását, az önkormányzatok közötti kapcsolatokat, és reményét fejezte ki, hogy az "őszinte, mélyen gyökerező, tiszta baráti érzés" a most felnövekvő nemzedékekben is élni fog, egyúttal nekik ajánlotta ezt a megemlékezést is.
Lech Kaczynski ünnepi beszédében a lengyel, a magyar és a zsidó nép közös hősének nevezte Slawikot, akit méltatlanul elfeledtek, pedig rendkívüli lengyel hazafi és nagyszerű ember volt. A lengyel elnök id. Antall Józsefet és Henryk Slawikot posztumusz a legmagasabb lengyel állami elismerésben, a Fehér Sas kitüntetésben részesítette, amelyet a kitüntetettek jelen lévő unokái vettek át. Sólyom László emlékérmet adott át Piotr Uszok polgármesternek, Aleksander Fiszernek, a Henryk Slawik Társaság elnökének, valamint Tomasz Miczkónak, a Zeneakadémia elnökének.
Henryk Slawik, aki Katowicében született, a lengyel menekültek magyarországi vezetőjeként több ezer lengyel zsidót mentett meg, hamis papírokkal látva el őket, és ezzel kiérdemelte a "lengyel Wallenberg" nevet. Magyarország német megszállása után a Gestapo Slawikot és id. Antall Józsefet egyaránt letartóztatta, de Slawik nem vallott Antallra, és ezzel megmentette a későbbi miniszterelnök apjának életét. Slawikot a németek 1944 augusztusában Mauthausenben kivégezték. Id. Antall József és Henryk Slawik 1990-ben a Jad Vasem Intézettől posztumusz megkapta a Világ Igaza elismerést.
A vendégek meghallgatták a Lengyelek a magyaroknak című ünnepi koncertet, majd a két államfő a Zeneakadémia előcsarnokában megnyitotta a magyar-lengyel kapcsolatok ezeréves, illetve a magyar-lengyel diplomáciai kapcsolatok kilencvenéves történetét, valamint a lengyel menekültek 1939-1945 közötti magyarországi tartózkodását bemutató dokumentumkiállítást. A kiállítás megtekintése után Sólyom László hazautazott Magyarországra.