Sme: a szlovák-magyar vita a visegrádi négyek végét jelentheti
A szlovák-magyar vita már a visegrádi csoport működését veszélyezteti, Csehországnak és Lengyelországnak ezért meg kellene próbálkoznia a helyzet megmentésével - olvasható a Sme című szlovák liberális napilap kedden közölt cikkében.
"Ha a budapesti és a pozsonyi választások után a Duna mindkét oldalán a nacionalisták kerülnek hatalomra, az Visegrádot teljesen megsemmisítheti" - vélekedik a szerző, Lubos Palata cseh publicista.
Idézi egy meg nem nevezett cseh diplomata véleményét, aki szerint Visegrád már most sem működik. Vagy sikerül a cseheknek és a lengyeleknek együtt megmenteniük, vagy vége lesz. "Akkor próbálkozni a szlovák-magyar kapcsolatok megmentésével, amikor azokat Orbán Viktor és Robert Fico fogja uralni, nagyon nehéz lesz, nagy erőfeszítéseket és komoly politikai bátorságot fog igényelni" - húzza alá a cseh publicista.
"Ki áll a szlovákokhoz közelebb, mint a csehek, s ki van a magyarokhoz közelebb, mint a lengyelek? És ez (a mentési próbálkozás) még mindig jobb, mint néhány év múlva cseh-lengyel kéksapkásokat küldeni Dunaszerdahelyre vagy Révkomáromba" - írja Palata.
Jó példaként a szomszédsági viták megoldására a cseh-lengyel viszonyt hozza fel. Rámutat, hogy ennek több oka van: a vezető cseh és lengyel politikusok elvi közelsége, a cseh uniós elnökség, Prága és Varsó tárgyalásai az amerikai rakétatámaszpontról, és így tovább. Fontosnak minősíti, hogy egy éve létrejött egy cseh-lengyel alap, amely a közös projekteket támogatja. "Ez olyasmi, amire a magyarok és a szlovákok hiába várnak" - jegyzi meg.
A szerző megemlíti a Csehországban élő lengyel kisebbség helyzetét is. Palata szerint amikor a közelmúltban megrongáltak több lengyel nyelvű feliratot, Prága nem tett úgy, mintha őt az ügy nem érintené. Václav Klaus államfő partnerének a múlt héten megígérte, hogy azonnal rendbe teszik a dolgokat, és hogy személyesen is felkeresi a lengyel kisebbséget.
Lech Kaczynski lengyel elnök bocsánatkérése amiatt, hogy a lengyelek a Csehszlovákiát feldaraboló 1938-as müncheni egyezmény után elfoglalták Észak-Morvaországot, "szintén olyasmi, amit a szlovákok egyetlen magyar elnöktől sem hallottak, s ami - most Budapest részéről - megtisztítaná a szlovák-magyar viszonyt" - fejtette ki a szerző.
Rámutat: Prága és Varsó világosan látják, hogy kölcsönös viszonyuk ma meghaladja a "visegrádi szintet", de azt is hogy a szlovák-magyar viszony nehezíti a visegrádi csoport működését.