„Minden nyitott, a visszavonás és egy második meghallgatás is lehetséges” – nyilatkozott az osztrák Swoboda brüsszeli médiajelentések szerint csütörtökön este. Korábban Martin Schulz, a szociáldemokraták német frakcióvezetője Zseleva jelöltségének visszavonására szólította fel a bolgár kormányfőt.

A jobboldali bolgár kormány külügyminisztere keddi EP-bizottsági meghallgatásán támadások össztüzébe került, vagyonnyilatkozatában állítólag be nem vallott pénzügyi érdekeltségei miatt. Egy bolgár liberális EP-képviselő azzal vádolta meg, hogy nem mond igazat. A meghallgatást némi bizonytalankodás után nem függesztették fel, de az ülés után felkérték az Európai Bizottság jogi szolgálatát, hogy a kép tisztázása érdekében értelmezzen különböző bolgár cégnyilvántartási iratokat. A meghallgatás érdemi, szakmai részében Zseleva számos kérdésre meglehetősen általános és bizonytalan választ adott.

A parlamenti szakbizottság felkérte Barrosót, nyilatkozzon arról, fenntartja-e Zseleva jelöltségét. Csütörtökön a szociáldemokraták már a jelölt visszavonására szólították fel a bolgár kormányfőt, hangsúlyozva: Zselevának nem csupán a vagyonnyilatkozata ellentmondásos, hanem szakmailag sem mutatkozott alkalmasnak a biztosi funkció ellátására. A szociológus Zseleva tavaly nyáron lett külügyminiszter, miután júliusban a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) nevű jobbközép párt nyerte a parlamenti választásokat.

Bizonytalanság érezhető Brüsszelben azok után, hogy az új Európai Bizottság leendő tagjainak meghallgatása során támadások érték a bolgár, majd a szlovák jelöltet.

Rumjana Zseleva bolgár aspiráns a szocialista frakcióból elhangzott állítások szerint elhallgatta egyes pénzügyi érdekeltségeit, emiatt keddi EP-bizottsági meghallgatásán éles vita támadt. A hamis vagyonnyilatkozat vádját egy liberális bolgár EP-képviselőnő fogalmazta meg a legélesebben.

Az EP legnagyobb frakcióját alkotó, jobbközép irányultságú Európai Néppárt óva intett a boszorkányüldözéstől. Szájer József, a néppárti frakció helyettes vezetője szerint a jelöltnek a keddi meghallgatáson méltatlan támadások közepette nem volt módja megmutatni a képviselők előtt szakmai rátermettségét.

Mintegy válaszként a néppárt részéről Szájer, valamint Járóka Lívia, az EP egyetlen roma tagja felhívta a figyelmet arra, hogy Maros Sefcovic, a hétfőn Strasbourgban meghallgatandó szlovák biztosjelölt 2005-ben olyan kijelentést tett egy brüsszeli konferencián, miszerint a romák élősködnek a szlovák szociális jóléti rendszeren. Joseph Daul, a néppártiak francia frakcióvezetője csütörtökön úgy nyilatkozott: ez olyannyira elfogadhatatlan kijelentés, hogy Sefcovic meghallgatásán foglalkozni kell vele.

Sefcovic – aki jelenleg is EU-biztosként ténykedik, ezután pedig alelnöki rangban vinné az Európai Bizottságon belül az intézményközi és igazgatási ügyeket – először azt állította: nem emlékszik az idézett kijelentésére, de nagyon sajnálja, ha bárkit megbántott volna. Egyúttal a roma integráció hívének mondta magát. Csütörtökön azonban a szociáldemokrata pártcsaládhoz tartozó szlovák EP-képviselők már Sefcovic elleni valótlan és félrevezető magyar támadásokról beszéltek.

Járóka olyan nyilatkozatot tett, hogy Sefcovicnak elnézést kell kérnie akkori kijelentéséért, de egyébként, ha a meghallgatáson bizonyítja alkalmasságát, akkor rá is stratégiai partnerként számít a romák társadalmi befogadásának előmozdításában. Ezután a kormánypárti szlovák EP-delegáció részéről már azt közölték: Sefcovic „kizárja”, hogy valaha romaellenes kijelentést tett.
 
Eddig tehát a Zseleva- és a Sefcovic-szálon egyaránt éleződött a helyzet. Mindkét személy vonatkozásában felmerültek súlyos kételyek, ám annak az igénye is megfogalmazódott, hogy a jelölteknek a bizottsági meghallgatáson legyen lehetőségük bemutatni szakmai felkészültségüket. Ha nem születik gyors döntés a bolgár jelölt újabb meghallgatásáról, akkor kérdéses, hogy Sefcovic hétfői meghallgatása milyen irányba viszi tovább a fejleményeket.

Esetleges új jelölt megnevezése, EP-bizottsági meghallgatásának előkészítése meglehetősen időigényes lenne. A jelöltnek terjedelmes szakmai kérdőívet kell kitöltenie, vagyonnyilatkozatot, önéletrajzot kell beadnia. Az EP-bizottsági tagoknak időt kell hagyni arra, hogy a szakmai kérdésekre adott írásos válaszokat tanulmányozzák. Márpedig a Brüsszelben tervezett menetrend szerint az EP-nek január 26-án szavaznia kellene az Európai Bizottság egészéről, hogy a testület február elsején végre átvehesse a stafétabotot a tavaly november eleje óta már csak ügyvezető jelleggel működő régi bizottságtól.