Dietmar Remy abból az alkalomból nyilatkozott a dpa hírügynökségnek, hogy kedden mutatták be a nyilvánosságnak a jénai egyetem munkatársai által a témában készített vizsgálat eredményeit. Remy szerint a Német Szocialista Egységpárt (NSZEP) az "antifasiszta mítosz" dacára előszeretettel vette fel soraiba a náci párt, az NSDAP korábbi tagjait. (Az NDK-ban bizalmas körökben közkeletű volt egy bonmot, amely így hangzott: az NSZEP a kis nácik nagy barátja...) Egyedül Türingiában az NSZEP 36 járási titkáráról bizonyosodott be, hogy korábban tagjai voltak Hitler pártjának - állította a történész. A 36 közül 35 eltitkolta "barna" múltját; egyikük (Hans Bentzin) a 60-as években még kulturális miniszter is lett Berlinben. 
   
A náci múlttal való leszámolásra - azaz az egykori NDK állítása szerint a teljes újrakezdésre - nem került sor, amit a személyi döntések is bizonyítottak. A jénai egyetem történészprofesszora elmondta, hogy ezzel kapcsolatban a berlini dokumentációs központ információit tanulmányozták. A központban ugyanis megtalálható a volt náci párttagsági könyvek 80 százaléka. Ezekből a többi között kitűnt: a későbbi türingiai kommunista párttitkárok csaknem egyhetede korábban NSDAP-tagkönyvvel rendelkezett.
   
Keddi nyilatkozatában Dietmar Remy azt állította, hogy a többi, az egykori NDK-hoz tartozott keleti tartományban hasonló, sőt talán még rosszabb volt a helyzet. Mecklenburg-Elő-Pomerániában például igen sok menekült telepedett le a Lengyelországból elűzött németek közül. A köztük lévő nácik még könnyebben titkolni tudták "barna múltjukat", mivel hiteles iratok hiányában állításaik gyakorlatilag nem voltak ellenőrizhetők.
   
A náci múlt ellenére különösen a gazdasági szektorban kínálkoztak kedvező karrierlehetőségek az egykori náci párttagok számára - állította a történész, utalva arra is, hogy ezek az emberek ugyanakkor különösen zsarolhatóak voltak.