Milyen messze hordták szét a berlini fal darabjait?
Miután 1989. november 9-én megindult a berlini fal lebontása, darabjait gyors ütemben kezdték széthordani a jó érzékű műkincskereskedők, turisták, ereklyegyűjtők. Mára a világ számos pontján felelhetőek a beton „vasfüggöny” egyes darabjai – ezek hollétét tárta fel a BBC.
Dél-Koreától, a Perzsa-öblön át az Egyesült Államokig számtalan helyre jutottak kisebb-nagyobb darabok a húsz éve 1989. novemberében előbb átszakított, majd hónapok alatt lebontott berlini falból. A keleti és nyugati világ megosztottságának legelcsépeltebb szimbólumának kisebb nagyobb darabjait a lelkes kegytárgy-gyűjtők, turisták, a kommunizmust siratók és gyűlölők, jó érzékű műkincskereskedők sokasága hordta szét. A berlini fal darabjait mára jó áron adják-veszik aukciós portálok és műkincskereskedők.
Emellett a német kormány nagyobb darabokat is elajándékozott, kutatóintézeteknek, kormányoknak, így került például egy két méter széles szakasz az Európai Parlament brüsszeli épülete melletti Leopold parkba is. Volt is azonban mit széthordani, hiszen a teljes betonfal összesen kezel 100 km hosszú volt, amelynek egyes részeit törmelékként később építkezéseken újrahasznosították.
Egy amerikai történész nyilatkozatát itt nézheti meg.
A fal darabjainak elvándorlását követendő, a BBC arra kérte olvasóit, írják meg a világban hol találhatók részek a falból. Az eredményeket egy interaktív világtérképen keresztül osztották meg az olvasókkal, amely itt érhető el.