A román média szerdai jelentései szerint Plesita a  belföldi hírszerző szolgálat egyik szanatóriumában halt meg. Korábban pert indítottak ellene a Securitate külföldi hírszolgálatának vezetőjeként elkövetett cselekedetei miatt. A bíróság azonban még halála előtt, idén márciusban felmentette a vádak alól.

Plesita a kommunista hatalom megtorló gépezetének egyik leghírhedtebb figurája volt. 1948-ban lépett be a Securitate soraiba, ahol pályája viszonylag gyorsan felívelt. Előmenetelének azonban ára volt, Plesita alaposan kivette részét "a nép ellenségeivel" szemben alkalmazott megtorló intézkedésekből.

1962-ben már a Securitate öt megyét magába foglaló, kolozsvári központú tartományi kirendeltségét vezette. 1967-ben Bukarestbe került, 1978 és 1980 között a Securitate tiszti iskoláját vezette, majd pályafutása legmagasabb tisztségét foglalhatta el: négy évig irányította a Securitate külföldi hírszolgálatát. Részt vett az 1977-es Zsil-völgyi bányászsztrájk megtorlásában is.     

Plesitának halála pillanatában a román átlagnyugdíjhoz képest hatszor magasabb havi ellátmánya volt. Senki nem vonta felelősségre, a kommunista bűntetteket vizsgáló bukaresti kormányzati intézet bűnvádi keresete nyomán indított jogi eljárás után is ártatlannak találták.  

Azzal vádolták, hogy 1980 és 1984 között folyamatosan próbálkozott a Szabad Európa Rádió román szerkesztőségében dolgozók meggyilkoltatásával. 1981-ben kilenc sérültet követelő pokolgépes merényletet is elrendelt a rádió müncheni szerkesztősége ellen.

Plesita kapcsolatba került Ilich Ramírez Sánchez, alias Carlos terroristával is, akit hét merénylet elkövetésével bízott meg a román katonai ügyészségtől származó információk szerint. Ezek közül az egyik az 1981-es müncheni volt. Plesita 1998-ban úgy nyilatkozott a román ügyészeknek, hogy az ő feladata volt rejtekhelyet találni Carlosnak a müncheni merénylet után.