G20: Obama a biztonságosabb világgazdaságról és Irán elleni terveiről
A G20 csoport visszarántotta a világgazdaságot a szakadék széléről, és lerakta egy új, biztonságosabb fejlődés alapjait – értékelte a válság eddigi alakulását és a G20 értekezlet után a házigazda Barack Obama. Az urániumdúsítási programját fejlesztő Iránnak azonban fájdalmas szankciókat és katonai beavatkozást ígért, ha a diplomáciai lépések nem lesznek eredményesek.
Az amerikai elnök elmondta, hogy a legfejlettebb és a legnagyobb fejlődő országokat, valamint az Európai Uniót tömörítő csoport munkahelyek millióit mentette meg és feltartóztatta a visszaesést. A Pittsburghben rendezett tanácskozáson kötött megállapodások pedig a biztonságos, fenntartható növekedést készítik elő.
Obama hangsúlyozta, hogy tovább kell folytatni az összehangolt gazdaságélénkítő programokat. A piaci buborékok kialakulását és hatalmas megrázkódtatással járó szétrobbanását biztos alapokra épített, fenntartható gazdaságfejlődési modellnek kell felváltania. Ennek érdekében a pénzügyi szektorban érvényesítik a felelősség és a hosszú távú eredményesség elvét, és a nemzetközi együttműködés új formáit vezetik be. A G20 csoport lesz a gazdasági ügyekben a legfőbb egyeztető fórum, a Nemzetközi Valutaalapban pedig nagyobb befolyáshoz jutnak a feltörekvő országok – sorolta az amerikai elnök.
Barack Obama megemlítette, hogy a korábbi csúcstalálkozókhoz képest Pittsburghben nyugodtabb volt a hangulat az utcákon. Kevésbé voltak hevesek a demonstrációk, de a néhány ezer tüntetőnek is meg kellene értenie, hogy a világ vezetői olyan globális gazdasági rendszer kidolgozásán fáradoznak, amely a szegény emberek javát szolgálja.
Az amerikai elnök arról is beszélt, hogy a világ még sohasem volt ennyire egységes az iráni nukleáris program tekintetében. Az új iráni urándúsító építéséről szóló hírszerzési információkat teljesen megbízhatónak ítélte, s úgy fogalmazott: Teherán szavai és tettei ellentmondanak egymásnak, hogy nukleáris programja békés célokat szolgál, vagy sem. Az Egyesült Államok a diplomáciai utat részesíti előnyben, de ha szükséges, levonja a következtetéseket. Ha a diplomácia útja nem járható, akkor „fájó szankciók” után kell nézni – mondta Obama. Szerinte az Egyesült Államok biztonsága miatt nem zárhatók ki a potenciális katonai lépések sem, s óvta Iránt attól, hogy a konfrontáció felé vezető utat válassza.
Az amerikai elnök szerint a Teheránnal tárgyaló hatalmak szolidaritásának új szintjét jelenti, hogy Kína és Oroszország is kérte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellenőrzését a titkos iráni nukleáris létesítmény tekintetében.
Előzőleg Barack Obama amerikai elnök, Gordon Brown brit kormányfő és Nicolas Sarkozy francia elnök a pittsburghi csúcson azzal vádolta meg Iránt, hogy titkos létesítményt hozott létre, s decemberig adtak időt annak a nemzetközi ellenőrök előtti megnyitására, ellenkező esetre pedig súlyos szankciókkal fenyegetőztek.
A nukleáris fegyverek terjedésének megakadályozásán őrködő NAÜ szóvivője azt közölte, hogy Teherán szeptember 21-én arról tájékoztatta az ügynökséget: a már létező natanzi urándúsító üzeme után most egy második ilyen létesítményt épít.
Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök pénteken hibának minősítette Obama nyilatkozatát. Azt állította, hogy Teherán mindent megtesz atomprogramja átláthatósága érdekében, bár megjegyezte, ez nem azt jelenti, hogy minden létező létesítményükről tájékoztatni kell az Obama-kormányzatot. „Obama hibái nekünk kedveznek” – tette hozzá.
Dmitrij Medvegyev orosz elnök szerint Iránban NAÜ-ellenőrzésre van szükség, s Teheránnak bizonyítania kell jó szándékát a jövő heti genfi tárgyalásokon. Az orosz államfő pénteken, a pittsburgh-i G20-csúcs végén nyilatkozva hangsúlyozta, hogy az új urándúsító üzem építése Iránban nincs összhangban az ENSZ Biztonsági Tanácsa követeléseivel. Teheránnak mindezért az október elsejei genfi tárgyalásokon „meggyőző bizonyítékokat” kell adnia, hogy békés szándékai vannak nukleáris téren. A NAÜ-vel való „maximális együttműködésre” szólította fel Iránt az orosz elnök, figyelmeztetve, ha elmarad az együttműködés, akkor az együttműködés ösztönzői nem működnek, akkor más mechanizmusok lépnek működésbe.
Medvegyev megerősítette azt is: Moszkva lemond arról, hogy Iszkander rakétákat telepítsen a Kalinyingrádi területre. Orosz részről korábban ezt a szándékot már jelezték, cserébe azért, hogy Washington feladta a közép-európai rakétavédelmi rendszer telepítésének tervét. Az orosz elnök szerint miután Washington visszavonta telepítését, hasonlóképpen jár el ő is az Iszkanderek telepítésének kérdésében.