A svájci politikusnak arról kellene jelentést tennie az ET Parlamenti Közgyűlésének, hogy mi igaz azokból a vádakból, amelyek szerint 1999-ben a Koszovói Felszabadítási Hadsereg több száz embert elrabolt, s Albánia északi részére hurcolt, ahol létfontosságú szerveiket értékesítés céljából kioperálták. A nemzetközi szervkereskedelmi piacon így szerzett pénzt állítólag a volt szerb tartomány függetlenségéért harcoló szervezet fegyverbeszerzésére fordították.

A vádakat, amelyek ügyében Marty a hét elején Belgrádban kezdett tájékozódni, albán részről szerb koholmánynak minősítik, holott a hágai Nemzetközi Törvényszék is vizsgálatot folytatott miattuk. Bizonyítékok kerültek elő, de nem voltak elegendőek a vádemeléshez.

Carla Del Ponte, a törvényszék vizsgálatot vezető volt főügyésze azonban ez év tavaszán megjelent könyvében megalapozottnak minősítette a gyanút, s ezzel kivívta Koszovó és Albánia egyöntetű haragját. Koszovóban olyan javaslat is született, hogy Pristina indítson bűnvádi eljárást a jogásznő ellen.

A Belgrád után Pristinát is felkereső és körútját Tiranában befejező Dick Martyval az albán igazságügyi miniszter, Enkeljed Alibeaj közölte, hogy országában, bármilyen ügyben kizárólag a helyi ügyészség folytathat jogi vizsgálatot - jelentette az RTV 21 pristinai albán televízió. A miniszter elutasította, hogy a szerb igazságügyi minisztérium szervkereskedelemmel kapcsolatos megkereséséről tárgyaljon, mondván, hogy minden alapot nélkülöző, hazug állításról van szó. Leszögezte, hogy Albánia hivatalos és végleges álláspontját az a - vizsgálatot elutasító - válasz tartalmazta, amelyet az albán állami ügyészség a szerb főügyész megkeresésére múlt év októberében adott.

Az RTV 21 beszámolója szerint hasonló szellemben zajlott az a megbeszélés is, amelyet az európai küldött az albán belügyminisztérium és főügyészség képviselőivel folytatott. Dick Martyval - akinek semmilyen nyomozásra szóló felhatalmazása sincs, csupán politikusokat, jogászokat kérdezgethet, s be kell érnie a tőlük kapott válaszokkal - a hét közepén Pristinában is azt közölték, hogy alaptalanok a szervkereskedelemre vonatkozó vádak.

A Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet információi szerint szervkereskedelem céljából legkevesebb 400 embert raboltak el Koszovóban és szállítottak Albániába, ahol nyomtalanul eltűntek.