Iráni választás: még a második fordulóba sem jutott be Ahmadinezsád?
Az iráni belügyminisztérium adataira hivatkozva a Libération című francia napilap szerint a reformpárti jelölt, Mir Hoszein Muszavi végzett az élen az iráni elnökválasztás első fordulójában 19 millió szavazattal.
A 42 millió választóból a szintén a reformok híveként ismert Mehdi Karubire 13 milliónak szavaztak, a hivatalban lévő elnök, Mahmúd Ahmadinezsád 5,7 millió szavazattal a harmadik helyre került és nem jutott be a második fordulóba - írta keddi számában a lap. A baloldali újság azt állítja: a 2006-os helyhatósági választások óta minden helyi közvélemény-kutatás azt jelezte, hogy Ahmadinezsád elveszti az elnökválasztást, ezért a választási csalást a hivatalban lévő elnök előkészítette. A lap úgy értesült, hogy a szavazatszámláskor a belügyminisztériumi köztisztviselők egy részét a Forradalmi Gárdához köthető, 2 millió önkéntesekből álló Baszidzs elnevezésű félkatonai alakulat tagjai váltották fel.
A Le Figaro úgy tudja, hogy Muszavit a belügyminisztériumból a választási bizottság péntek este értesítette, hogy ő nyerte meg az első fordulót, de arra kérték: várjon még az eredmény bejelentésével. A reformpárti jelölt azért hívott össze éjfél előtt sajtótájékoztatót, mert megtudta: a Kajhan konzervatív napilap másnapi címlapján az áll, hogy Ahmadinezsádot már az első fordulóban újraválasztották.
A Libération szerint Szajed Ali Hamenei ajatollah elfogadta volna a reformpárti győzelmet. Irán legfőbb vallási és politikai vezetőjét a csalás szükségességéről Ahmadinezsád győzte meg, a kihirdetett eredményt is ő találta ki. Az elnök azzal indokolta javaslatát a vallási vezetőnek, hogy a reformpárti jelöltek korlátoznák az ajatollah eddigi tejhatalmát az országban - hangsúlyozza a Libération.
A lap rámutat: nincs szó forradalomról Iránban, a reformpártiak a szavazatok újraszámlálását követelték, de nem kérdőjelezték meg az iszlám rezsimet. Az viszont tény, hogy az utcán tüntető fiatalok egy jelentős része az Ahmadinezsád ellenzékét összefogó reformpártiaknál többet szeretne: nagyobb szabadságot, nyugatiasabb életformát és az iszlám értékeket is megkérdőjelezi. Ezeknek a fiataloknak azonban semmilyen, még illegális szervezettsége sincsen, s a politikai reformszárny is nagyon megosztott Ahmadinezsád jól szervezett hatalmával szemben - írta a Libération.