Észtországban a legnagyobb ellenzéki párt, az Észt Centrumpárt nyerte meg a vasárnapi EP-választást. A leadott szavazatok 26,4 százalékát szerezte meg, így két képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe - közölte a központi választási bizottság.

Andrus Ansip kormányfő liberális Észt Reformpártja 15,13 százalékos eredménnyel egy képviselői helyet szerzett a strasbourgi testületben Észtország számára fenntartott hat mandátum közül. A kormánykoalíció másik pártja, a jobbközép Pro Patria-Res Publica Szövetség (IRPL) 12,24 százalékkal szintén egy mandátumot kapott. A szociáldemokraták súlyos vereséget szenvedtek, mivel a szavazók 8,72 százaléka adta rájuk voksát (ez egy mandátumot ér), míg öt évvel ezelőtt 36,8 százalékkal az első helyen végeztek. A hat független jelölt egyikét, Indrek Tarandot is megválasztották.

Az 1,3 millió lakost számláló Észtországban a választók 43,2 százaléka nyilvánította ki akaratát, míg öt évvel ezelőtt csupán 26,83 százalékos volt a választási részvétel. Litvániában komoly érdektelenség övezte a választást, a szavazók mindössze 20,88 százaléka járult az urnák elé az öt évvel ezelőtti 48,38 százalék helyett.

Andrius Kubilius kormányfő konzervatív pártja - a Haza Szövetsége-Litván Kereszténydemokraták (TS-LKD) - nyerte meg a választást a szavazatok 25,69 százalékával, és így a pártnak 4 képviselői helye lesz az EP-ben. Második helyen a szociáldemokraták végeztek a szavazatok 19,06 százalékával, így az eddigihez képest eggyel több, azaz három képviselőt küldhetnek az EP-be. A populista Rend és Igazság pártnak 12,55 százaléknyi szavazatával két mandátuma lesz, a populista centrista Munka Párt 9,3 százalékkal egy képviselői helyet kap. Egy-egy mandátum várományosa a litvániai Lengyelek Választási Akciója (8,27 százalék) és a Liberálisok Uniója (7,05 százalék).

Lettországban a kormánypártok a vártnál jobban szerepeltek. A kormánykoalíciót március óta vezető Új Idő (JL) párt 6,66 százalékkal egy képviselőt küldhet az EP-be, míg a Polgári Szövetség (PS) 24,32 százalékos eredménnyel a pártok közötti versenyben az első helyen végzett, és így két EP-mandátumot szerzett. A Lettország Első Pártja/Lett Út (LPP/LC) elnevezésű tömörülés 7,5 százalékos támogatottsággal egy mandátumra tett szert. A kormánykoalíció másik két tagja viszont öt százalék alatti eredményt ért el, így nem lesz jelen az EP-ben.

Második helyen végzett a pártok között az ellenzéki baloldali Harmónia Központ (SC), amely a szavazatok 19,53 százalékával két képviselővel lesz jelen az EP-ben. A leadott voksok 9,62 százalékával a harmadik helyen futott be az Emberi Jogokért az Egységes Lettországban (PCTVL) nevű baloldali radikális párt, amely nyíltan a szovjet időkben idetelepült, s a függetlenség után állampolgársághoz nem jutó orosz ajkú kisebbség érdekeiben lép fel. Egy képviselőt delegálhat az EP-be, csakúgy mint a Haza és Szabadság Konzervatív Szövetsége (TB/LNKK), amely 7,46 százalékos eredményt ért el. Lettországnak nyolc képviselője lesz az új EP-ben, a választási részvétel 53,06 százalékos volt, jóval magasabb az uniós 43,09 százalékos átlagnál, illetve az öt évvel ezelőtti 41,34 százaléknál.