Marianne Birthler a Bild című lap szerdai számában megjelent interjúban cáfolta, hogy hivatala nem vizsgálta volna a Stasi nyugati tevékenységét. Azt állította, hogy a legújabb vádaskodások mögött az általa vezetett, s Birthler-hivatal néven emlegetett hivatal lejáratását célzó törekvések állnak.

Az elmúlt héten hatalmas hullámokat kavart a ZDF közszolgálati televízió által közölt információ, amely szerint Stasi-kém volt az a nyugat-berlini rendőr, aki 1967 júniusában Berlin nyugati felében lelőtt egy pacifista diákot. Benno Ohnesorg megölése annak idején a nyugatnémet diákmozgalom kiszélesedéséhez és jelentős radikalizálódásához vezetett.

A ZDF a Stasi aktáit kezelő szövetségi hivatal újonnan feltárt dokumentumaira hivatkozva arról számolt be: az egykori nyugat-berlini rendőr, a ma 81 éves és magas állami nyugdíjat élvező Karl-Heinz Kurras már az ötvenes évek közepétől Stasi-ügynök volt, sőt tagja volt az akkori kommunista állampártnak, a Német Szocialista Egységpártnak is. Az aktákból egyértelműen bizonyítást nyert Kurras Stasi-ügynöki múltja, arra azonban a dokumentumok nem utaltak, hogy a gyilkosságra is az egykori NDK állambiztonsági szervétől kapott volna konkrét utasítást.

A Kurras-ügy felszította a vitát az egykori Stasi iratait vizsgáló szövetségi hivatal tevékenységéről. Több neves, az egykori NDK-múltjával foglalkozó kutató, illetve történész elmarasztalta a hivatal tevékenységét, rendszertelennek nevezve azt. Többen úgy vélekedtek, hogy a hivatal elhanyagolta a Stasi nyugati, illetve nyugat-berlini kapcsolatainak feltárását. Néhány politikus sürgette a rendőrség ismételt átvilágítását, amit azonban a berlini szenátus (kormány) visszautasított.

Birthler a szerdai interjúban elutasította azt a közvetett feltételezést, hogy hivatala szándékosan nem hozta nyilvánosságra a nyugat-berlini rendőr aktáját, amelyre egy történész véletlenül bukkant rá. A hivatal vezetője szerint Kurras aktája mindenki számára rendelkezésre állt, abba azonban senki nem kívánt betekinteni.

Mindennek ellenére történészek, kutatók és politikusok további vizsgálatokat követelnek a Stasi nyugati tevékenységének felderítésére. Közben az 1968 áprilisában Nyugat-Berlinben egy merénylő által megsebesített német diákvezér, a néhai Rudi Dutschke fia azzal a gyanúval állt elő, hogy a merényletet - amely 1979-ben apja halálához vezetett - szintén egy Stasi-ügynök követte el. Ezzel kapcsolatban Birthler azt állította, hogy Dutschkéra rálövő Josef Bachmannról hivatalának nincs aktája.