Schwarzenberg: az EU aligha értékeli át energiapolitikáját
Az orosz-ukrán gázkonfliktus legfőbb tanulságaként az Európai Uniónak mindenképp egyfajta biztonsági elemet kell beépítenie energiapolitikájába - hangsúlyozta Karel Schwarzenberg, az unió soros elnöki tisztét betöltő Csehország külügyminisztere.
A Handelsblatt című német üzleti és politikai napilap hétfői számában megjelent interjújában utalt arra, hogy több ország - mindenekelőtt Bulgária, Szerbia és Szlovákia - fagyoskodásra kényszerült Moszkva és Kijev vitája miatt. Ezért az uniónak gondoskodnia kell arról, hogy egy jövőbeni hasonló válság esetén a leginkább sújtott tagállamok azonnali segítséghez jussanak - jelentette ki a külügyminiszter, egyben az energiahálózatok összekapcsolását sürgetve.
A miniszter úgy vélte ugyanakkor, hogy az elmúlt hetek konfliktusa az EU-t aligha készteti energiapolitikájának átfogó átértékelésére. Nyugat-Európában senki nem fagyoskodott, ezért az energiapolitikában aligha lesz jelentős módosulás - vélte Schwarzenberg, az említett válságkezelő biztonsági elem beépítését ugyanakkor elengedhetetlennek nevezte.
A prágai diplomácia vezetője szerint illúzió az, hogy a nagy, illetve a kis országok az unióban egyenrangúak lennének. A nagyok nagyobb szerepet játszanak, a kicsik kisebbet - vélte a külügyminiszter. Ezt a "megváltoztathatatlan tényt" azonban az EU rendkívül kulturált és civilizált módon kezeli, s ebben rejlik óriási sikere - fogalmazott Karel Schwarzenberg.
A cseh politikus annak a nézetnek adott hangot, hogy Barack Obama új amerikai elnök a legjobb akarata ellenére sem lesz képes teljesíteni a vele szembeni hatalmas elvárásokat. Az új elnöknek előbb-utóbb rá kell ébrednie arra, hogy a gazdasági válság, illetve a világ legsúlyosabb politikai problémái egyhamar aligha oldhatók meg - vélekedett Schwarzenberg, aki szerint azok az emberek, akik ma istenítik, később rendkívül keményen bírálni fogják őt.
A külügyminiszter meggyőződését fejezte ki, hogy Obama kitart az Egyesült Államok tervezett európai - csehországi és lengyelországi - rakétatelepítési tervei mellett. Az országok saját nemzeti érdekeikből indulnak ki, függetlenül attól, hogy ki van hatalmon - vélte Schwarzenberg, emlékeztetve arra, hogy a terv már Bill Clinton elnöksége alatt körvonalazódott. A telepítésben Washington esetleges költségvetési problémái miatt előfordulhatnak késedelmek, a terv azonban nem kerül le a napirendről - fogalmazott a miniszter, aki a telepítést amerikai és egyben európai érdeknek nevezte, az orosz fenntartásokat pedig a leghatározottabban elutasította.