2008. november. 14. 08:10 MTI Utolsó frissítés: 2008. november. 14. 07:51 Világ

Háború fenyegetheti Bosznia-Hercegovinát?

Bosznia-Hercegovina többszörösen összetett államvezetésében hiányzik az egyetértés az ország számára legfontosabb célkitűzésekről, sőt még az általánosan követendő irányvonal tekintetében is. Elemzők szerint a politikai feszültség olyan erős, hogy akár szakadásra is sor kerülhet, és ismét fellángolhat az erőszak a háromnemzetiségű balkáni országban.

Az egyelőre potenciális tagjelöltként kezelt balkáni ország vezetői "belesüppedtek a nacionalista logika és a folytonos múltba tekintés mocsarába". A "status quo nem tartható fenn tovább, viszont nem létezik olyan politikai erő, amely kihívást jelenthetne a jelenlegi vezetés számára" - állapította meg az Európai Bizottság az unióhoz csatlakozni vágyó balkáni országokról november elején kiadott jelentéscsomagjában.

A bosznia-hercegovinai szerb, horvát és bosnyák vezetőket az elmúlt két évben ugyanazok a régi viták bénították meg, amelyekkel az ország már az 1990-es évek eleje, az egykori Jugoszlávia felbomlása óta küszködik. Fennáll a veszélye, hogy a széthúzás, az ország jövőbeli irányvonalával kapcsolatos összhang teljes hiánya semmissé teheti még az elmúlt években elért eredményeket is. 

A háromnemzetiségű országban folyó marakodás az elmúlt másfél évben kevéssé keltette fel az Európai Unió figyelmét, amely a térségben inkább Koszovó és Szerbia jövőjére irányult - írta a The Economist című brit hetilap, utalva arra, hogy ez mostantól várhatóan megváltozik. Miroslav Lajcák, a nemzetközi közösség boszniai főmegbízottja az elmúlt hetekben sorra látogatta a boszniai polgárháborút lezáró daytoni békeszerződést felügyelő országokat, és igyekezett felhívni a figyelmet arra, hogy Bosznia-Hercegovina esetleges felbomlása destabilizálná a térséget, sőt akár újabb balkáni háborút robbanthatna ki.

Az 1992-95 között zajlott véres boszniai háborúból lényegében egyik fél sem került ki győztesen. Hivatalosan a boszniai szerbek lemondtak arról, hogy Szerbiához csatlakozzanak, a bosnyákok pedig letettek önálló államuk létrehozásáról. Létrejött a két entitásból, a boszniai Szerb Köztársaságból (RS) és a Bosnyák-Horvát Föderációból álló Bosznia-Hercegovina.

A szövetségi köztársaság jelenlegi válságát jól jelzi, hogy Haris Silajdzik, a hármas államelnökség bosnyák tagja "népirtás eredményeként létrejött kreatúrának" tartja a boszniai Szerb Köztársaságot, Milorad Dodik, az RS kormányfője pedig már az államalakulatból való kiválással fenyegetőzik. "Lehet, hogy háború lesz" - jelentette ki nemrég Sulejman Tihic, a muzulmán Demokratikus Akciópárt (SDA) elnöke, a boszniai államelnökség volt bosnyák tagja, hozzátéve: egy vagy két évvel ezelőtt még nem gondolta volna, hogy ez lehetséges.

A Democratization Policy Council nevű, a demokrácia előmozdításával foglalkozó nonprofit szervezet Bosznia-Hercegovináról szóló legutóbbi jelentésében szintén arra a következtetésre jutott, hogy nem kizárt egy újabb konfliktus kirobbanása a balkáni országban. A szervezet megállapította: "Bosznia-Hercegovina nem egyszerűen stagnált az utóbbi három évben, hanem egyre nagyobb sebességgel csúszott vissza a lejtőn".

Lajcák azt akarja elérni, hogy az Európai Unió tegye egyértelművé: Bosznia-Hercegovina csak akkor csatlakozhat a közösséghez, ha vezetői teljesítik vállalt kötelezettségeiket, és megőrzik az ország egységét. Olli Rehn bővítési biztos és Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint Brüsszelnek egyedülálló hatalma van a tagságra vágyó államok felett, és ezt a lehetőséget hatékonyabban ki kellene használnia. Az uniós politikusok azt javasolták, hogy az EU-nak 2009 közepére át kell venni a vezető szerepet a boszniai reformok előmozdítása terén a furkósbot és mézesmadzag politikájával, vagyis csábító engedmények és potenciális szankciók egyidejű kilátásba helyezésével.

Ehhez azonban még a januárban hivatalba lépő új amerikai adminisztrációnak is lehet szava, különösen ha annak Balkán-politikájában olyan tisztségviselők kapnak majd szerepet, akik éppen ebben a térségben végzett munkájukkal szereztek maguknak nevet Bill Clinton elnöksége idején. (Richard Holbrooke egykori ENSZ-nagykövetet, volt külügyi államtitkár-helyettest, aki fontos szerepet játszott a daytoni megállapodás létrehozásában, a jövendőbeli Obama-kormány külügyminiszteri posztjának esélyesei között tartják számon.) Az amerikai diplomácia azzal érvelhet az EU fokozott boszniai szerepvállalása ellen, hogy a koszovói missziójának felállításával hat hónapos késedelemben van.

 

Hirdetés