Bush vízummentességet adott a magyaroknak
George W. Bush amerikai elnök pénteken a Fehér Ház rózsakertjében ünnepélyesen bejelentette, hogy az Egyesült Államok hat EU-államra (Magyarország, Csehország, Szlovákia, Észtország, Lettország és Litvánia), valamint Dél-Koreára kiterjeszti a vízummentességet.
Magyarország NATO csatlakozását követően, 2001 májusában Orbán Viktor kormányfő amerikai munkalátogatása során a magyar-amerikai kapcsolatok fájdalmas pontjának nevezte a vízumkérdést. "Furcsa helyzet, hogy Magyarország az egyik szövetségese az Egyesült Államoknak, és ehhez képest még mindig megalázó procedúrának kell alávetniük magukat azoknak a magyaroknak, akik az Egyesült Államokba akarnak jönni" - nyilatkozta. Az amerikai fél azzal érvelt, hogy a magyarok rendszeresen tovább maradnak az Egyesült Államokban, mint amennyit féléves vízumengedélyük lehetővé tesz, illetve az ellenőrzések során nem találják meg őket azokon a címeken, amelyeket a beutazás előtt megadtak.
George W. Bush © MTI |
2006 folyamán az Európai Unió több ízben megfogalmazta álláspontját ebben, a több tagországát is érintő kérdésben. Az Európai Parlament jelentéseiben ösztönözte Washingtont a vízumkötelezettség megszüntetésére, az uniós szakminiszterek 2006. októberi brüsszeli ülésén még az is felvetődött, hogy ha nem sikerülne az Egyesült Államokkal megegyezésre jutni, az EU-államok vezessenek be vízumkötelezettséget az amerikai diplomaták számára. 2007. januári hivatalos látogatása alkalmával Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke újból felvetette a vízumkérdést tárgyalópartnereinek, akárcsak márciusban Kovács László, aki az Európai Bizottság adó- és vámügyi biztosaként járt Washingtonban, majd szeptemberben Göncz Kinga külügyminiszter. 2007 nyarán az Egyesült Államok alapvető változtatásokat tett a vízummentességi programban (Visa Waiver Program - VWP). A kongresszus július 27-én törvényt szavazott meg a terrorizmust megelőző óvintézkedések szigorításáról, szigorítva az ellenőrzést a nem vízumköteles országok állampolgárai beutazására vonatkozóan, ugyanakkor lehetővé téve a vízummentességben részesített országok körének kiterjesztését egy meghatározott kritériumrendszer alapján.
2008. március 17-én Michael Chertoff amerikai belbiztonsági miniszter és Somogyi Ferenc washingtoni nagykövet az amerikai fővárosban aláírta az amerikai-magyar vízummentességi szerződés alapjául szolgáló egyetértési nyilatkozatot, amely rögzítette a vízummentesség alapleveit. Május 20-án April H. Foley, az Egyesült Államok budapesti nagykövete és Szilvásy György, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter Budapesten aláírta azt a megállapodást, amely lehetővé teszi az ismert vagy feltételezett terroristák kiszűrésére szolgáló információk cseréjét a két ország között, s ezt június 2-án az Országgyűlés is elfogadta. A két ország abban is megegyezett, hogy az elveszett útlevelek adatait is kicserélik egymással. Szeptemberre a vízummentesség azon feltétele is teljesült, hogy a megelőző pénzügyi évben az adott ország amerikai konzulátusán 10 százalék alá csökkenjen az elutasított vízumkérelmek aránya. 2007-ben Magyarország 10,3 százalékkal éppen csak túllépte ezt a küszöböt, de 2008-ra 10 százalék alá került a magyarok mutatója.
2008. október 1-jén kötötte meg az Egyesült Államok és Magyarország az amerikai vízummentességhez szükséges utolsó megállapodást. A bűnügyi adatok cseréjéről szóló egyezmény értelmében a két ország hatóságai egyebek mellett a DNS-mintákat és az ujjlenyomat-adatbázisokat egymás rendelkezésére bocsátják. A parlament 13-án ratifikálta a megállapodást, s ezzel megnyílhatnak az Egyesült Államok elektronikus kapui a magyar beutazók előtt.