Ünnepélyes eskütétetelét egyenes adásban közvetítették a helyi televíziós csatornák az iszlámábádi elnöki palotából. A legfelsőbb bíróság elnöke előtt fogadta meg, hogy "becsületesen, legjobb képességei szerint és híven" fogja szolgálni az országot.

A ceremóniát számos helyi tisztségviselő, politikus és külföldi méltóság - köztük Hamid Karzai afgán elnök - jelenlétében tartották. Az eskü elhangzása után Zardari párttársai "éljen Bhutto" és "BB (Benazir Bhutto) él" kiáltásokban törtek ki. Az új államfő a tavaly decemberben meggyilkolt Benazir Bhutto volt kormányfő özvegye, aki felesége halála után ügyvezető elnökként irányítja a kormányzó Pakisztáni Néppártot (PPP), és a párt jelöltjeként indult az elnökválasztáson.

Az 53 éves politikust szombaton választotta államfővé a szövetségi parlament és a négy tartományi gyűlés tagjaiból álló elektori kollégium. Megbízatása öt évre szól.

Zardari a dél-ázsiai országnak - a muzulmán világ egyetlen atomhatalmának - a 14. elnöke, aki a kilenc éve vértelen puccsal hatalomra került Pervez Musarrafot követi az államfői székben. Musarraf három hete lemondott, hogy elkerülje az alkotmányos vádeljárást, amelyet az év eleji választások után megalakult új kormány akart kezdeményezni ellene.

Az új elnök vitatott személyiség és meglehetősen népszerűtlen a 167 milliós népesség körében. A 90-es években korrupciós ügyekbe keveredett Zardari, akit "Mister 10 százalék" gúnynéven emlegetnek, 2004-ig 11 évet ült börtönben ítélet nélkül. Musarraf tavaly elnöki kegyelemben részesítette. Zardari azt állítja, hogy az ellene felhozott vádak politikai indítékúak voltak.

A terrorizmus elleni küzdelemben az Egyesült Államok kulcsfontosságú szövetségesének számító Pakisztán nehéz időket él át: az al-Kaida nemzetközi terrorhálózathoz közel álló iszlám fanatikusok öngyilkos merényletek sorozatát hajtották végre, a gazdaság romokban hever, és a kormánykoalíció meglehetősen törékeny, mivel a Pakisztáni Néppárt csak a legkülönbözőbb érdekekkel bíró kis pártok támogatásának köszönheti a többséget.

A befektetők és az ország szövetségesei - élükön az Egyesült Államokkal - azt remélik, hogy Zardari valamelyest stabilitást hoz a dél-ázsiai ország életébe az elmúlt év hatalmi harcai és az utóbbi hónapok fokozódó erőszakcselekményei után.

Washington mindenekelőtt azt várja az új pakisztáni államfőtől, hogy megfékezze az iszlám szélsőségeseket az afgán határ mentén. A korábban üzletemberként tevékenykedő Zardari megválasztása után külön is hangsúlyozta országa elkötelezettségét a szélsőséges iszlamista csoportok ellen vívott, széles körben népszerűtlen hadjárat mellett.

Megfigyelők ezért is tartják fontosnak, hogy Karzai elnök meghívást kapott Zardari beiktatására, s a ceremónia előtt megbeszélést folytatott Juszuf Raza Gilani pakisztáni miniszterelnökkel. A két szomszédos ország viszonya feszült amiatt, hogy a kabuli kormány szerint a pakisztáni titkosszolgálat (ISI) destabilizálni akarja Afganisztánt, és ezért támogatja a tálibokat.