2008. augusztus. 22. 09:45 MTI Utolsó frissítés: 2008. augusztus. 22. 09:45 Világ

Musarraf utódját szeptember hatodikán választják meg

Szeptember hatodikán választják meg Pakisztán új elnökét, aki a tisztségről lemondott Pervez Musarrafot követi majd az államfői székben - jelentette be a dél-ázsiai ország központi választási bizottsága.

A testület főtitkára pénteken elmondta, hogy az államfőt az iszlámábádi parlament és a pakisztáni tartományi gyűlések választják meg.

Musarraf hétfőn mondott le az elnöki tisztségről, hogy elkerülje az alkotmányos vádeljárást, amelyet az év eleji választások után megalakult új kormány akart kezdeményezni ellene.

Politikai ellenfelei februárban megnyerték a parlamenti választást, és azóta készültek a megbuktatására. A meggyilkolt volt kormányfő, Benazir Bhutto pártja, a Pakisztáni Néppárt (PPP) által vezetett koalíciós kormány végül augusztus 8-án jelentette be, hogy alkotmányos vádeljárást kezdeményez az államfő ellen.

Musarrafot az alkotmány megsértésével és hivatali kötelességmulasztással vádolják. Musarraf visszautasítja a vádakat.

Pervez Musarraf - a hadsereg egykori főparancsnoka - 1999. október 12-én került hatalomra vértelen katonai államcsínnyel. Az Egyesült Államok stratégiai szövetségesévé vált, támogatta a terrorizmus elleni háborút. Népszerűsége az utóbbi években azonban rohamosan csökkent az Egyesült Államokkal ápolt szoros kapcsolatok miatt. Pakisztán az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat számos tagját fogta el, és mintegy ezer pakisztáni katona esett el a tálibok fellegvárának számító, Afganisztánnal határos törzsi vidékeken vívott harcokban. Musarraf hírnevének az is sokat ártott, hogy tavaly elmozdított helyéről számos bírót és szükségállapotot vezetett be az országban.

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.