Rasim Ljajics, a hágai Nemzetközi Törvényszékkel folytatott együttműködésért felelős országos tanács elnöke több mint száz újságíró, és több tucat tévéstáb jelenlétében közölte, hogy a volt boszniai szerb elnök (aki eredeti foglalkozását tekintve pszichiáter) Dragan Dabics néven élt Új Belgrádban, a szerb főváros Duna és Száva közötti, mindössze negyven éve létező negyedében.

Egy fényképet is bemutatott, amelyen a bujkálása előtt simára borotvált, őszülő Karadzsics hófehér hajjal, arcát beborító, s ugyancsak hófehér bajusszal, hosszú szakállal, szemüvegben látható. Ljajics szerint ennek a külsőnek köszönhette, hogy lakásadói sem ismerték fel, hiába látták sűrűn.

Nem ismerték fel

Az 1995 óta menekülésben lévő Karadzsics mozgását most igyekeznek rekonstruálni, hogy az így szerzett ismereteket felhasználják a hágai Nemzetközi Törvényszék által még körözött két szerb háborús bűnös, Ratko Mladics tábornok, boszniai szerb hadsereg-főparancsnok és Goran Hadzsics horvátországi szerb vezető megtalálásához.

Radovan Karadzsics elfogása azt mutatja, hogy a szerb állami vezetés elhatározott szándéka végigvinni a Nemzetközi Törvényszékkel folytatott együttműködést - nyilatkozta Rasim Ljajics a sajtóértekezleten, ahol az újságírók nem kérdezhettek. Hozzátette, hogy mint ez az eset is bizonyítja, nem a szerb hatóságok döntésétől függ, hol, mikor és kit tartóztatnak le. Belgrádra Ratko Mladics elfogása és kiadása érdekében nehezedett és nehezedik a legnagyobb nyomás, s csak kevesen várták, hogy Karadzsicsot veszik őrizetbe.

Az, hogy a volt boszniai szerb elnököt, aki egyébként nem szerb állampolgár, kiadják-e Hágának, hat nap alatt eldől - derült ki Vladimir Vukcevicsnek, a háborús bűnösök ügyeiben eljáró különleges ügyésznek a szavaiból.

A háborús bűnökkel vádolt személyekkel foglalkozó különbíróság vizsgálóbírója, aki hétfőn éjjel kihallgatta Radovan Karadzsicsot, megállapította személyazonosságát, s ismertette vele az ellene felhozott vádakat, már eldöntötte, hogy megvannak a kiadatás feltételei, s megkezdődhet az eljárás.

Ezek után Karadzsics ügyvédje három napon belül óvást nyújthat be, amelyet további három napon belül kell elbírálnia a belgrádi kerületi bíróság fellebbviteli tanácsának. Ennek döntése ellen nincs fellebbezés, és ha elutasítja a keresetet, a kiadatásról szóló konkrét döntést az igazságügyi minisztérium hozza meg - mondta Vladimir Vukcsevics, aki tagadta, hogy Karadzsics elfogására külföldi titkosszolgálatoktól kapott információk alapján került volna sor.

Karadzics elfogásának körülményei továbbra is tisztázatlanok. A hivatalos belgrádi verzió az, hogy hétfőn este vették őrizetbe, míg ügyvédje továbbra is állítja, hogy az akció pénteken volt, s három napot vártak a bejelentésével. 

A Beta hírügynökség közben kiderítette, hogy a 13 évig bujkáló, pszichiáterből lett politikus elfogása előtt valóban hosszabb ideig Belgrádban tartózkodott és rendszeresen publikált az Egészséges Élet című folyóiratban. A lapnál azt mondták, hogy volt egy Dragan David Dabics nevű állandó szerzőjük, akiről nem tudják, hogy azonos-e Radovan Karadzsiccsal, de valóban úgy nézett ki, mint az az ember, akinek a fényképét most a televízióban látták. Az elfogását felügyelők keddi sajtóértekezletükön azt közölték, hogy Karadzsics Dragan Dabics néven élt Belgrádban, alternatív gyógyászattal foglalkozott, s bemutatták az elfogása után készült fényképét is, amelyen csöppet sem hasonlított korábbi önmagára.

Tüntetnek Belgrádban: árulás!
 
A szerb főváros központjában kedden délután tüntetés kezdődött Radovan Karadzic letartóztatása miatt, s a rendőrség lezárta a Belgrád szívében lévő Trg Republikét (Köztársaság tér).
 
Valamivel öt óra után több tucat, főleg fiatal ember gyűlt össze a téren, s a csoportosuláshoz hamarosan csatlakozott Luka Karadzsics, a volt boszniai szerb politikai vezető Szerbiában élő testvére, és Aleksandar Vucsics, a Szerb Radikális Párt főtitkára is.
 
A tiltakozók többször is összetűztek a rendőrökkel, s közben azt kiabálták, hogy "Árulás!, Usztasák!" A fiatalok - a térnél kezdődő gyalogos zónán lévő utcai teraszokról elhozott - székeket, valamint petárdákat dobáltak a rendőrökre, s összetörtek több terrakottaszobrot azok közül, amelyek a Belef nevű nyári művészeti fesztivál részeként kerültek ki Belgrád központi terére, illetve a közeli fő sétálóutcára.
 
A rendőrségnek ugyanazon a helyen keddre virradó éjszaka is fel kellett oszlatnia egy tüntetést, amely azután kezdődött, hogy bejelentették a boszniai Szerb Köztársaság volt vezetőjének elfogását.

 A letartóztatás híre a szerb kormánykörök, és a demokratikusnak nevezett politikai oldal képviselőit lelkes hangvételű nyilatkozatokra ösztönözte, amelyeknek visszatérő motívuma az volt, hogy Karadzsics elfogása bebizonyította: Belgrádnak szilárd elhatározása végigvinni (az EU-ba lépés feltételéül szabott) együttműködését a Nemzetközi Törvényszékkel, s tévedtek mindazok, akik eddig az együttműködési készség hiányával vádolták Szerbiát. 
 

Politológusok, egyéb szakértők, sőt egyes pártok képviselői is a belgrádi kormányváltáshoz, a demokratikusnak nevezett erők által dominált új hatalom megalakulásához kötötték a letartóztatást, és többen felvetették az előző kormányzat, azon belül is Vojislav Kostunica volt miniszterelnök felelősségét abban, hogy Karadzsicsot nem fogták el korábban.
 
Arról Belgrádban senki sem nyilatkozott, hogy Kostunica vezette kormánynak is Borisz Tadics államfő demokrata pártja volt a vezető ereje, Tadics kérte fel kormányalakításra Kostunicát, s hatalmazta fel mindazokkal a jogokkal, amelyek az utólagos értelmezés szerint lehetővé tették, hogy segítse Karadzic és társai szökését.
 
Megfigyelők szerint Radovan Karadzsics letartóztatása kapcsán elhangzott kijelentéseknél semmivel sem érdektelenebb az, hogy kik nem szólaltak meg. A kormány, s az államelnökség részéről eddig egyetlen nyilatkozat sem hangzott el, csupán Dragan Sutanovacs védelmi miniszter tett egy semmitmondó, az ezután feltehetően könnyebbnek bizonyuló EU-integrációs lépésekről szóló nyilatkozatot.
 
A kormány meghatározó ereje, Boris Tadic államfő Demokrata Pártja is hallgatott kedd délutánig, s a hatalomra kerülését lehetővé tevő, Slobodan Milosevicsnek - Karadzsics néhai mentorának - örökségét hordozó szocialisták is hallgattak, mint párt. Csupán az elnökük, a miniszterelnök-helyettesi és belügyminiszteri tisztséget betöltő Ivica Dacsics jelentette be hétfőn késő este rövid közleményben, hogy az általa felügyelt rendőrségnek semmi köze sem volt Radovan Karadzsics elfogásához. 
 
Az intézkedés következményeit illetően Belgrádban megoszlanak a vélemények. A politikusok és szakértők egy része úgy véli, hogy Karadzic letartóztatásával Szerbia végleg bizonyította jóakaratát, azt, hogy maradéktalanul együtt akar működni a hágai törvényszékkel, s ezért csökkenni fog a rá nehezedő nyomás, szélesre tárulnak előtte az EU-ba vezető utat eddig elzáró kapuk. Mások arra figyelmeztetnek, hogy az akciótól Hága, s mindazok az EU-tagországok (elsősorban Hollandia és Belgium), amelyek rá hivatkoznak, csak vérszemet kapnak, még jobban karanténba akarják zárni Szerbiát, követelve, hogy - ha Karadzsiccsal képes volt megtenni - fogja el Ratko Mladicsot és Goran Hadzsicsot is.
 
Az ő hollétükről Belgrádnak továbbra sincs tudomása, hangzik a hivatalos szerb álláspont. Raszim Ljajics, a Nemzetközi Törvényszékkel folytatott együttműködésért felelős országos tanács elnöke, aki Karadzsics elfogását is felügyelte, pár nappal ezelőtt szögezte ezt le, hozzátéve, hogy Radovan Karadzsicsról még kevesebbet tudnak, mint néhai alárendeltjéről, Mladics tábornokról.

Még nem tudni, mikor kerül Hágába Radovan Karadzsics - jelentette ki kedden Belgrádban újságíróknak Bruno Vekarics, a háborús bűnösök ügyében eljáró szerbiai különleges bíróság szóvivője, utalva arra, hogy ez az eljárás szabályozásában felsorolt lépések megtételétől függ.
 
Az elsőre már sor került: a különleges bíróság vizsgálóbírója kedden hajnalban eldöntötte, hogy a kiadatási eljárás elkezdhető. Ez után a háborús bűnökkel vádolt volt boszniai szerb vezető ügyvédjének három napja van a határozat megfellebbezésére, s Svetozar Vujacsics már be is jelentette, hogy ezt az utolsó pillanatban, pénteken fogja megtenni. Az óvást három bíróból álló tanács bírálja el, szintén három nap alatt, s a megtámadhatatlan végső bírói döntés után rendeli el az igazságügyi minisztérium a kiadatást, de hogy mikor, azt semmilyen jogszabály nem írja elő.
 
Addig Radovan Karadzsics börtönben lesz, de hogy pontosan hol, azt egyelőre nem tudni. Kedden kora délutánig a különbíróság fogdájában őrizték, ahol Szerbiában élő fivére, Luka Karadzsics fel is kereshette, s egy órán át volt vele. Utána újságíróknak elmondta, hogy beszélt a boszniai Szerb Köztársaságban élő családdal is. Sógornőjét és unokahúgát lesújtotta Karadzic őrizetbe vételének a híre, ugyanakkor megkönnyebbültek, mert a hírből megtudták, hogy él.
 
A felesége és lánya szeretné meglátogatni Karadzicot, amire Belgrádból már meg is érkezett az engedély, de hogy mikor utazhatnak, nem tudják, mivel nem rendelkeznek határátlépéshez szükséges okmányokkal. Radovan Karadzsics családtagjaitól a boszniai hatóságok - azzal az indokkal, hogy ne segíthessék a menekülésben lévőt - hónapokkal ezelőtt bevonták útleveleiket, egyéb, külföldre távozáshoz szükséges okmányaikat, s ideiglenes, csak Bosznián belüli mozgáshoz elegendő iratokat adtak nekik. 
 
Göncz: a külügyminiszterek üdvözlik Karadzic elfogását
 
Az Európai Unió külügyminiszterei hangsúlyosan üdvözölték kedden brüsszeli tanácskozásukon a háborús bűnökkel vádolt Radovan Karadzic volt boszniai szerb vezető elfogását - mondta telefonon Göncz Kinga külügyminiszter. Mint elmondta, a külügyminiszterek egyetértettek abban, hogy ez a lépés megnyitja a lehetőséget Szerbia előtt az EU-hoz való közeledésének gyorsítására. Karadzsics elfogása hozzájárul a stabilitáshoz, a régió békéjéhez. 

A magyar külügyminiszter rámutatott: konkrétumokat még nem fogalmaztak meg az EU-tagállamok külügyminiszterei, mivel előző nap késő este történt a bejelentés Karadzsics elfogásáról, de egyetértettek abban, hogy mérföldkő ez a lépés. A konkrétumokról nagyköveti szinten tárgyalnak majd a tagállamok. Emlékeztetett: az EU azzal a meghagyással írta alá a szerb választások előtt a stabilizációs és társulási megállapodást Belgráddal, hogy a hágai Nemzetközi Törvényszékkel való teljes körű együttműködés esetében kezdődhet el a ratifikáció folyamata. "Itt a kérdés nyilván az lesz, hogy ez már elegendő-e, vagy kell még további lépés" a ratifikációs folyamat megindításához - mondta a külügyminiszter.