2008. július. 20. 13:15 MTI Utolsó frissítés: 2008. július. 20. 13:15 Világ

A koszovói vezetők gyorsabb elismerést remélnek

A független Koszovó nemzetközi elismerésének felgyorsulását várják a George Bush amerikai elnökkel tartandó, hétfőre tervezett találkozójuktól a pár napja Washingtonban tartózkodó koszovói vezetők.

Bush várhatóan újból hitet tesz az önálló Koszovó mellett, és elismerésére buzdít, amire a vendégeknek - Fatmir Sejdiu államfőnek, Hashim Thaci miniszterelnöknek és Skender Hiseni külügyminiszternek - nagy szükségük van. Az önállóság nemzetközi elfogadtatása ugyanis nem úgy halad, ahogy várták, ahogy ígérték, s ez egyre több belpolitikai problémát is okoz nekik.

A majd tíz éve nemzetközi felügyelet alatt álló tartomány függetlenségének február 17-i kikiáltását követő lelkes hangulatban 21 ország ismerte el Koszovót, ám azóta a folyamat lelassult, s még csak 43 azoknak az államoknak a száma, amelyek önállóként tekintenek rá. Hasim Thaci miniszterelnök pár nappal a függetlenség deklarálása előtt még azt ígérte, hogy nagyon rövid időn belül 100 állam tartja majd egyenjogú partnerének Koszovót, az alkotmány június 15-i hatályba lépése előtt pedig 193 ország elismeréséről beszélt, holott júniusban mindössze Sierra Leone csatlakozott az önállóságot elismerők klubjához, júliusban pedig még egy állam se.

A cél belátható ideig nem is fog teljesülni. Az elismerési folyamatot, a kinyilvánított szándékokat pontosan nyomon követő www.kosovothanksyou.com internetes oldal szerint a közeli jövőben és középtávon 82 elismerésre lehet számítani, míg a koszovói függetlenségről deklaráltan hallani se akaró államok száma 27.

Nyilván ezen a helyzeten kíván segíteni Washington azzal, hogy majd egy hétre vendégül látja a legfőbb albán vezetőket, akiket odahaza sok kritika ér azért, mert országukat nem olyan ütemben fogadja be a nemzetközi közösség, ahogy várták. Legfőbb ostorozójuk a hágai Nemzetközi Törvényszék felmentő ítélete után hazatérve az ellenzék legfőbb vezetőjévé vált Ramush Haradinaj.

Az egykori gerillavezér és miniszterelnök kíméletlenül bírálja a szintén osztagparancsnokból kormányfővé vált Hashim Thacit, s különösen külügyminiszterét, aki szerinte tökéletesen alkalmatlan. Azt mondja: egyik fő okozója annak, hogy a Koszovó elismertetéséért folytatott nemzetközi lobbizás eddig nem hozta meg a várt eredményt.

Haradinaj pártjának (Szövetség Koszovó Jövőjéért - AAK) tagjai ennél részletesebb magyarázattal is szolgálnak. A BIRN nevű Balkán-kutató központ által nemrég szervezett konferencián például Ardian Gjini, az AAK parlamenti képviselője rámutatott arra, hogy a 43 országból, amelyek elismerték Koszovót, 30 tevékeny részese volt a függetlenedési folyamatnak. Őket tehát nem kellett megnyerni az önállóság eszméjének, mert már régen elkötelezték magukat mellette.

Avni Dervishi koszovói származású svéd politikus azért bírálta a tavaly ősz óta működő pristinai kormányt, mert nem hozott létre nagykövetségeket, s nem dolgozta ki Koszovó elismertetésének stratégiáját. Amíg nincs olajozottan működő államgépezet, márpedig nincs, addig nem lesz elismerés - figyelmeztetett.

A bírálatok hatására Bekim Sejdiu, a külügyminiszter vezető tanácsadója kénytelen volt elismerni, hogy a pristinai kormány jobb munkát is végezhetett volna. Ezt ismerték fel vezető értelmiségiek, akik - nemzetközi nem kormányzati szervezetek segítségével - Forumi 2015 néven lobbycsoportot hoztak létre, s nemzetközi körútra indultak, hogy híveket szerezzenek Koszovó önállóságának. Első állomásuk július elején Amman volt, ahol a vendéglátó Jordánia vezetőin kívül Egyiptom, Irak, Katar, Libanon, a Palesztin Hatóság és Szíria képviselőivel is tárgyaltak - azokkal, akik eddig nem mutattak készséget az önálló Koszovó elfogadására.

A megbeszéléseken szerzett kedvező benyomások alapján Pristinában most abban reménykednek, hogy az ENSZ-közgyűlés őszi, a koszovói kérdéssel is foglalkozó ülésszaka előtt újabb - főleg muzulmán - országok ismerik el Koszovót.

A Forumi 2015 ezzel nem fejezte be a munkáját, sőt arra készül, hogy kiterjessze tevékenységét. A Soros György által létrehozott Nyílt Társadalom hálózathoz tartozó koszovói alapítványra támaszkodva - s nemzetközi anyagi segítséget igénybe véve - a világban Koszovó mellett kampányoló csapatot kíván létrehozni, többek között olyan személyekből, mint Martti Ahtisaari finn politikus és korábbi segítője, Albert Rohan osztrák diplomata.

Hirdetés