2008. július. 09. 14:30 MTI Utolsó frissítés: 2008. július. 09. 14:33 Világ

Aláírták az albán és a horvát NATO-csatlakozási jegyzőkönyvet

Lulzim Basha albán és Gordan Jandrokovic horvát külügyminiszter jelenlétében aláírták szerdán Brüsszelben az albán és a horvát NATO-csatlakozásról szóló jegyzőkönyvet.

Az ünnepi eseményen Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár kiemelte: mindkét új tagállam a Balkánon található, amely a második világháború óta a legsúlyosabb konfliktus színtere volt Európában. Ez - jegyezte meg - nem csupán Albánia és Horvátország szempontjából, hanem a NATO szempontjából is történelmi jelentőségű fejleménnyé emeli a két ország csatlakozását. 

A NATO - mondta a főtitkár - amellett, hogy katonai kötelezettséget vállalt a Nyugat-Balkán vonatkozásában, folyamatosan törekszik arra is, hogy segítse a térség országait az euroatlanti integráció útján. "A mai ceremónia nem az utolsó a maga nemében. A NATO ajtaja nyitva marad azok előtt a demokráciák előtt, amelyek készek és hajlandók előmozdítani a (NATO-t megalapító) washingtoni szerződés kitűzött céljait, és vállalják a tagsággal járó felelősséget. Mindannyian tudjuk, hogy a NATO-tagság kulcsfontosságú stratégiai cél más országok számára is az euroatlanti térségben" - jelentette ki Jaap de Hoop Scheffer.

Mindkét ország a NATO áprilisi bukaresti csúcstalálkozóján kapott meghívást a szervezetbe, s azóta sikeresen le is folytatták a csatlakozási tárgyalásokat. A csatlakozási okmányokat ratifikálnia kell mind a 26 NATO-tagországnak, valamint értelemszerűen Albániának és Horvátországnak is.

Ezután a dokumentumokat hivatalosan letétbe helyezik az Egyesült Államok kormányánál, s ezzel jogilag is megtörténik a csatlakozás, az atlanti szervezet 28 tagúra bővül. NATO-körökben azzal számolnak, hogy a ratifikációs folyamatot le lehet zárni a jövő áprilisi NATO-csúcs előtt, amelyet a Rajna két partján fekvő francia, illetve német városban, Strasbourgban és Kehlben rendeznek meg.

Horvátország NATO-tagságra való érettsége már hosszabb ideje nem volt kérdéses az atlanti szervezet elemzői szemében. Nem így Albániáé, mert ott - brüsszeli elvárások szerint - még meg kell oldani a fegyveres erők feletti demokratikus ellenőrzést, fokozni kell a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harcot, valamint végig kell vinni az igazságügyi reformot.

A nyugat-balkáni stabilitás előmozdításának szempontja azonban "felülírta" a meglévő hiányérzetet, s így Albánia is meghívást kapott a NATO-ba. Erre törekedett az atlanti szervezet Macedónia esetében is, de ott az ország elnevezéséről a görögökkel folyó vita megoldatlansága egyelőre elodázta Macedónia meghívását.
Hirdetés
Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. január. 08. 19:48

„Varázslatos, de nehéz is látni, hogy valaki, akit már ennyire szeretsz, rohan be sírva az erdőbe, te meg ott vagy kamerával a kezedben”

Felépülő függőkről szól Miklós Ádám negyedik, egész estés dokumentumfilmje, a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon a zsűri különdíját elnyerő Mélypont érzés. A filmben megismerhetjük Borókát, a nehéz családi háttérrel rendelkező gimnazista lányt és Szilvesztert, a fiatal, szexualitásával küzdő férfit, akik a budapesti Megálló Csoport Alapítvány foglalkozásain vesznek részt. A Megálló reintegrációs közösségi házában olyan innovatív módszereket alkalmaznak terápiás céllal, mint amilyen például a sziklamászás. Erről is kérdeztük a film alkotóját, de szóba kerültek még a dokumentumfilmezés etikai dilemmái, a filmesek felelőssége, a függőség társadalmi megbélyegzettsége, valamint a mentális egészségünkkel való törődés jelentősége.