Dmitrij Medvegyev és Szergej Bagaps a Kreml szűkszavú közleménye szerint a grúz-abház konfliktus rendezésével kapcsolatos témákat vitatott meg.

A grúz külügyminisztérium "csodálkozásának és felháborodásának" adott hangot amiatt, hogy "az abház szeparatista rezsim vezetőjét" a legfelsőbb szinten fogadták az orosz fővárosban.

Bár Moszkva hivatalosan nem ismeri el a terület szeparatista vezetését, Oroszország adja a grúz-abház konfliktusövezetben állomásozó békefenntartó erőket, az abház lakosság elsöprő többségét orosz útlevéllel látták el, és a tavasszal Moszkva intézkedéseket hozott az orosz-abház gazdasági együttműködés fokozására.

Noha a grúz külügyi tárca tiltakozott, Temur Lakobasvili reintegrációügyi államminiszter úgy vélekedett: Medvegyev minden bizonnyal azért fogadta Bagapsot, hogy részletesen tájékozódhasson a helyzetről a pénteken kezdődő orosz-EU csúcstalálkozó előtt, ahol várhatóan az abháziai kérdés is terítékre kerül. "Ha erről van szó, Grúzia üdvözli a megbeszélést" - mondta.

Békülékeny kijelentése azt a grúz reményt tükrözi, hogy a hivatalába májusban beiktatott Dmitrij Medvegyev békülékenyebb politikát folytat majd Grúziával szemben mint elődje Vlagyimir Putyin. Moszkva és Tbiliszi viszonya folyamatosan romlott Mihail Szaakasvili grúz elnök 2004-es hatalomra kerülése óta, Szaakasvili euroatlanti integrációs törekvései ugyanis nyugtalanítják az orosz vezetést, amely a kaukázusi országokat befolyási övezetének részeként kezeli.

A grúz elnök egy csütörtöki interjújában ismét felszólította a Nyugatot, hogy álljon ellen a Grúziára nehezedő orosz nyomásnak, mert ha meghátrál a kaukázusi országgal kapcsolatban, akkor az kockázatos lesz más kelet-európai országok sorsa szempontjából is. "Grúzia csak a kezdet. Holnap Ukrajna következik, majd a balti államok és Lengyelország" - mondta a Die Welt című német újságnak. Szaakasvili kétnapos németországi látogatása végén adta az interjút. Szerdán az Angela Merkel német kancellárral folytatott tárgyaláson hangot adott azon aggodalmának, hogy az abház és a déloszét szeparatista törekvések moszkvai támogatása az orosz-grúz konfliktus további kiszélesedésével fenyeget, ami kockázatot jelenthet egész Európára nézve.