Az al-Kaida egykori műveleti főnökét, - akit Pakisztánban fogtak el, majd Thaiföldön és Afganisztánon keresztül szállítottak Európába - a lap szerint Szymany térségében őrizték és bírták szóra a 2001. szeptember 11-i, Egyesült Államok elleni merényletek után 18 hónappal.
 
A CIA állítólag azért Lengyelországot választotta, mert az al-Kaidának ott nem volt semmilyen kulturális vagy vallási kapcsolata, így minimális volt az esélye annak, hogy támogatói közbeavatkoznak vagy támadást hajtanak végre. A lengyel felderítés ezenkívül állítólag készségesen együttműködött. Egy névtelen amerikai tiszt elmondta: James L. Pavitt, a CIA titkos akcióinak akkori irányítója e tekintetben "az Egyesült Államok 51. államának" nevezte Lengyelországot.
 
Arról, hogy a CIA titkos börtönt működtet Lengyelországban, először a The Washington Post írt 2005 decemberében. A The New York Times szerint a titkos külföldi CIA-börtönök közül ez volt a legfontosabb, amelyet a Varsótól 100 kilométerre északra fekvő szymanyi repülőtér mellett alakítottak ki.
 
Dick Marty svájci szenátor, az Európa Tanács jelentéstevőjének egy korábbi jelentésében az szerepelt, hogy Lengyelország és Románia "vezető állami hatóságai" jól értesültek voltak a CIA akcióiról. Az EU egy különbizottsága évekig vizsgálta az ügyet, de nem találtak bizonyítékot arra, hogy Lengyelországban titkos CIA-börtön létezett volna. A varsói kormány többször tagadta, hogy ilyen létesítmények működnének az ország területén.
 
Az újság szerint Mohammedet, több társához hasonlóan, először "egy félkatonai alakulat" különböző módszerekkel - hidegben tartással, alvásmegvonással, fájdalom okozásával - együttműködésre kényszerítette. Később egy vallatótiszt beszélgetett el a rafinált terroristával, aki értékes és hamis információkat is közölt.
 
Az újság felteszi a kérdést: vajon együttműködésre lehetett volna késztetni a terroristát a kegyetlenkedések nélkül is, vagy csak a további kínzásoktól való félelem miatt beszélt? A Bush-kormány alatt erre már biztos nem lehet határozott választ kapni, az amerikai adminisztráció ugyanis megtiltotta, hogy a titkos börtönprogram 7000 oldalas dokumentációjából akár egyetlen oldalt is nyilvánosságra hozzanak. A CIA nem adott információt az újságnak, amely azt írta, hogy két tucatnyi jelenlegi és volt amerikai, külföldi hírszerző tiszttől szerzett értesüléseket. A különleges titkosságú programmal kapcsolatos információkhoz egyetlen tiszt sem adta a nevét. Mohammed és az al-Kaida négy másik terroristája ellen katonai bírósági eljárást indítanak a kubai Guantánamón.