Hazamennek a kelet-európaiak, megrohad a termés
A földeken fog tönkremenni az idei kerti termények, főleg az eper jelentős része Nagy-Britanniában, miután a kelet-európai EU-munkavállalók tömeges hazatérése és a mind gyérebb utánpótlás miatt egyszerűen nincs, aki leszedje a termést.
A The Independent, a legnagyobb brit liberális napilap hétfői körképe szerint a brit mezőgazdaság évi 3,5 milliárd font (1100 milliárd forint) összforgalmú kertészeti ágazatában most kellene kezdődnie a betakarításnak. A termelők azonban nem találnak munkaerőt az 50 ezer tonnányi eper, málna és egyéb gyümölcsféle leszedésére, miután ezrével térnek haza az elmúlt években alkalmazott lengyel és más kelet-európai szezonális munkások, kihasználandó saját országuk most már meredek gazdasági fellendülését.
A Nagy-Britanniába áramlott kelet-európai EU-munkaerő kétharmadát adó lengyelek esetében a hazatérést ösztönzi, hogy a font a bővítés óta harmadával gyengült a zlotyval szemben, a hazai bérek pedig meredeken emelkednek.
Románok mehetnének, de nem mennek
A gondokat tetézi, hogy a szezonális mezőgazdasági munkákra kiadott időszaki munkavállalási engedélyek rendszerét, amelynek alapján korábban nem uniós alkalmi munkások is részt vehettek a betakarításban, a brit kormány az idei évtől a román és a bolgár állampolgárokra korlátozta - előttük még nem nyílt meg teljes mértékben a brit munkapiac, nem úgy, mint a 2004-ben EU-taggá vált nyolc másik kelet-európai ország előtt -, e két országból sem tolonganak azonban a minimálbér körüli juttatásért végzendő kemény fizikai munkáért, áll a The Independent hétfői írásában.
A lapnak nyilatkozó termelők szerint a brit bevándorlási hatóságok nem hajlandók növelni az engedélyköteles munkaerő-kontingenst, és az idei betakarítási szezonban akár 25 százalékos is lehet a munkaerőhiány, a brit kiskereskedelem pedig - miközben a hazai termés a földeken rothad el - importra fog szorulni. Skót termelők szerint félő, hogy a helyi ágazat termésének 20 százaléka kárba vész.
Szakértői kimutatások is egyértelműen jelzik, hogy mára megfordult a Nagy-Britanniába irányuló kelet-európai munkaerő-beáramlás folyamata. Az Institute for Public Policy Research (IPPR) nevű londoni kutatóintézet által a 2004-ben EU-taggá vált nyolc ország - Magyarország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Szlovénia és a balti köztársaságok - munkavállalóiról összeállított, az új tagországok csatlakozásának májusi évfordulójára időzített felmérés szerint az EU-bővítés óta Nagy-Britanniába érkezett egymillió kelet-európai munkavállaló fele már hazament. Ugyanakkor meredeken csökken az újonnan érkezett keletiek száma: az intézet adatai azt mutatják, hogy a tavalyi év második felében 17 százalékkal kevesebb kelet-európai munkavállaló jegyeztette be nagy-britanniai állását a brit belügyminisztériumnál, mint 2006 azonos időszakában.
Odahaza jobbak a lehetőségek
A már hazatért lengyelek körében külön elvégzett IPPR-felmérésből az derült ki, hogy 40 százalékuk szerint Lengyelországban most már jobbak a munkalehetőségek, mint Nagy-Britanniában, és szerintük ez a többi lengyelt is hazatérésre fogja késztetni. Lengyelországban tavaly 6 százalék feletti éves növekedést mértek, miközben a brit gazdaság a mind gyakoribb szakértői figyelmeztetések szerint - jórészt a nem elsőrendű (subprime) amerikai jelzálogadósi körből kiindult globális likviditáspiaci válság miatt - akár a recesszió felé is irányt vehet.
A Centre for Economics and Business Research (CEBR) - az egyik legnagyobb független londoni gazdasági előrejelző intézet legújabb becslése szerint a brit gazdaság az idén, egész éves átlagban, alig 1,5 százalékkal fog növekedni, vagyis kevesebb mint a felével a tavaly mért 3,1 százalékos ütemnek. A CEBR elemzői jövőre is mindössze 1,7 százalékos brit növekedéssel számolnak.
Az Ernst & Young könyvvizsgáló cég ITEM Club nevű gazdaságelemző központjának minap kiadott londoni előrejelzése szerint azonban ha valóra válik az egyik OPEC-tagállam szakminisztere által nemrég jósolt 200 dolláros hordónkénti olajár, jövőre alig 0,9 százalékos, és 2010-ben is mindössze 1,2 százalékos lenne a brit GDP-növekedés. A brit infláció azonban ennek ellenére meredeken megugrana, és a jelenlegi, éves szinten számolva éppen 2 százalék feletti ütemről már jövőre 5,9 százalékra, vagyis csaknem a háromszorosára emelkedne, állt az ITEM Club elemzésében.