Boszniai horvátok: átszervezés vagy összeomlás
Bosznia-Hercegovina jelenlegi területi felosztása nem tartható fenn hosszú távon - hangoztatta a legerősebb boszniai horvát párt elnöke.
Dragan Covic, akinek szavait szarajevói tömegtájékoztatási eszközök idézték szombaton, úgy vélte: egyetlen boszniai horvát politikus sem fogja a Daytonban jóváhagyott rendezés eredményét valaha is "állandó realitásként elfogadni". Amennyiben a jelenlegi felosztás a jövőben is fennmaradna, úgy Bosznia-Hercegovina mint állam "összeomlásra ítéltetne" - tette hozzá a Bosznia-hercegovinai Horvát Demokratikus Közösség (HDZ BiH) elnöke.
A horvát politikus szerint a köztársaság előtt álló legfontosabb feladat ma Bosznia-Hercegovina átszervezése és az alkotmány módosítása.
Az egykori jugoszláv tagköztársaságot 1995-ben, a polgárháború végén a daytoni szerződéssel két entitásra osztották fel: a Bosnyák-Horvát Föderációra és a boszniai Szerb Köztársaságra (RS). Mindkettő saját parlamenttel, kormánnyal és rendőrséggel rendelkezik. A nemzetközi felügyelet alatt álló ország összállami (központi) intézményei - éppen a nemzetiségi viszályok miatt - gyakorlatilag megbénultak.
A nemzetközi közösség boszniai főképviselője szombaton dicsérte a Szerb Köztársaság miniszterelnökét, amiért Koszovó függetlenségének kikiáltása után képes volt megőrizni az entitásban a békét és a stabilitást. Miroslav Lajcák szerint Milorad Dodik kormányfőnek igaza van, amikor elvárja a szarajevói bosnyák és horvát politikusoktól, hogy ismerjék el a Szerb Köztársaságot. Akkor ugyanis utóbbiak is joggal követelhetik, hogy legyen vége az RS esetleges függetlenségét célzó népszavazásról és az esetleges elszakadásról szóló nyilatkozatoknak - mutatott rá Lajcák a szarajevói OBN televízióban.