Eltérő véleményeket hangoztattak Koszovóról az EP-képviselők
Az Európai Unió tagországainak kormányainál is megosztottabbnak mutatkoztak az Európai Parlament képviselői a koszovói függetlenség egyoldalú kinyilvánításáról szerdán Strasbourgban folytatott plenáris vitában.
A felszólalók többsége - beleértve Dimitrij Rupel szlovén külügyminisztert és Olli Rehn európai bizottsági felelőst - támogatásáról biztosította a független Koszovót, ugyanakkor többen veszélyes precedensnek minősítették a pristinai lépést.
A soros uniós elnökséget képviselő Rupel nem értett egyet azzal, hogy az EU-tagállamok között nem volt egység a kikiáltást követő helyzettel kapcsolatban, de azt megerősítette, hogy bár a tagországok többsége Koszovó elismerésére készül, ez utóbbiban megosztott az unió.
Olli Rehn EU-biztos egyebek között Szerbia további segítéséről beszélt, jelezve, hogy erről hamarosan a térséggel foglalkozó brüsszeli jelentés is bizonyosságot fog tenni. Megerősítette, hogy az EU donorkonferenciát szervez még nyár előtt, egyéb anyagi támogatási formákat szintén fontolgat, és folytatja a vízumtárgyalásokat is.
Tabajdi Csaba leszögezte, hogy az EU legfőbb feladata a koszovói rendezés sikeres végrehajtása és a térség stabilitásának biztosítása. "Szerbia közel egyötödének, történelmi, állami, egyházi bölcsőjének elvesztése a szerb nemzet számára nagy tragédia. Másik oldalról tény, hogy Szerbia jóval korábban elvesztette a morális jogot Koszovó felett, mert az állam nem biztosított az albán kisebbségnek megfelelő hazát" - mondta a magyar képviselő.
Szent-Iványi István úgy vélte, Koszovó és Szerbia a státus rendezésével olyan tehertől szabadulhat meg, amely eddig lehetetlenné tette, hogy az előttük álló legfontosabb kihívásokra koncentráljanak. Szerbia és Koszovó európai perspektíváját az EU-nak most konkrét és érdemi lépésekkel kell megerősítenie, például a vízum- és támogatási politika terén - hangoztatta.
A többi képviselő közül többen nem értettek egyet azzal, hogy Koszovó egyedi eset, viszont mindenki elengedhetetlennek nevezte a nyugalom és stabilitás megőrzését. Többen bírálták a szerb vezetést, mert a tárgyalásokon nem mutatkozott kellően kompromisszumkésznek, de mindenki egyetértett abban, hogy Belgrád számára az uniós integráció az egyetlen helyes útirány, és ebben támogatni kell az országot.