Zorana Boic, a Beta szerb hírügynökség moszkvai irodavezetője szerint Moszkvának egyrészt egy évvel sikerült elodáznia Koszovó függetlenségét, s közben a világban jelentősen megváltozott a kérdés megítélése: az ENSZ BT-ben 15 tag közül 10 finoman szólva is nem támogatta Koszovó függetlenségét. Emellett a koszovói precedenssel Oroszország erős aduhoz jut a posztszovjet térségben folyó játszmához, változtathat például Abházia és Dél-Oszétia kérdésének megítélésén.

A közös küzdelemben minőségileg új szintre fejlődtek az orosz-szerb kapcsolatok: Belgrád a lehető legjobb feltételeket kínálja az orosz vállalatoknak, és a kapcsolatok ilyetén alakulása nélkül nem jöhetett volna létre a mindkét ország történetében eddigi legnagyobb kőolaj- és gázipari megállapodás.

Moszkva Koszovó miatt nem veszett össze a Nyugattal sem. A kemény retorika mellett Szergej Lavrov külügyminiszter megüzente: Oroszország nem alkalmaz semmiféle repressziót a Koszovó függetlenségét elismerő államokkal szemben.

Ami Szerbiát illeti, Belgrád számára nemigen változik semmi Koszovó függetlenségének kikiáltásával, hiszen hatalmát ott már rég elvesztette. Emellett a független Koszovó aligha nyeri el belátható időn belül az ENSZ BT jóváhagyását és az ENSZ-tagságot. Mivel a koszovói kérdés a világban eldőlt, a szerb politikusok nyilván kevesebb figyelmet szentelnek ennek a belpolitikában. Ez Szerbiának csak javára válhat, mert olyan problémák felé tud fordulni, amelyek polgárainak lehetővé teszik, hogy úgy éljenek, ahogyan a civilizált világban élnek az emberek - írta a szerb elemző.

A Nyezaviszimaja Gazeta szerint az Oroszország és a Nyugat, valamint a nyugati államok egymás közötti nézeteltérése a kérdés megítélésében növeli az új balkáni állam kiépítésével járó kockázatokat. Emellett Moszkva további lépései még nem világosak, de ezektől függ majd más folyamatok dinamikája is. Moszkva jelezte, hogy felülvizsgálja Abháziát és Dél-Oszétiát illető álláspontját: ez nem jelenti feltétlenül függetlenségük elismerését, de jelzi, hogy a Kreml kész továbbra is feszültségben tartani nyugati partnereit. A lap szerint Moszkva idővel enyhít majd álláspontján, s ennek üteme attól is függ, mennyire kész Washington engedni a Moszkvát izgató kérdésekben, mint például a rakétapajzs telepítése, Irán, illetve a NATO terjeszkedése a posztszovjet térségben. Vagyis Koszovó függetlensége nem csupán veszélyeket hordoz, hanem megnyitja a párbeszéd újabb lehetőségeit is - írta a lap.