A cseh állam és az egyházak képviselői megállapodtak, hogy az elkobzott vagyonért 83 milliárd korona járna az egyházaknak. Miután ezt az összeget az állam nem tudja egy tételben kifizetni, mert az veszélyeztetné a költségvetést, megegyezés született, hogy a pénzt 60 év alatt fizetik ki.

"Összesen 267 milliárd koronára rúg a végösszeg, amelyet 60 év alatt fizet ki az állam. A 83 milliárdos alapösszeg kamata évi 4,85 százalék" - jelentette ki Miroslav Kalousek pénzügyminiszter.

A megállapodást még a kormánynak és a parlamentnek is jóvá kell hagynia, és várható, hogy a parlamentben az egyezség komoly vitákat vált ki.

"Amikor a megállapodást tető alá hoztuk, sajnos nem számoltuk ki, hogy az alapösszeg ilyen nagy mértékben emelkedhet. Úgy vélem, hogy a Polgári Demokratikus Párt (ODS) képviselői legalább negyedének problémát okoz, hogy megszavazza a megállapodást" - mondta újságíróknak Miroslava Nemcová, a polgári demokraták alelnöke, aki maga is részt vett a bizottság munkájában.

Az egyházi kárpótlás ügyét elsősorban a koalíciós Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt (KDU-CSL) szorgalmazza. Prágai megfigyelők szerint a megállapodás az egyik feltétele annak, hogy a kereszténydemokraták a februári elnökválasztáson támogassák Václav Klaust, a polgári demokraták államfőjelöltjét. A szociáldemokraták és a kommunisták ellenzik a megállapodást.

A kereszténydemokrata pénzügyminiszter szerint viszont a megállapodás az állam számára kedvező. "Azzal, hogy pénzbeli kárpótlást fizetünk, lehetővé válik, hogy az állam magánosítson sok ezer hektár termőföldet és ingatlant, amely a vita miatt eddig zárolva volt" - mondta Kalousek.

A jobbközép kormány várhatóan január elején foglalkozik az egyházi kárpótlással. Amennyiben a megállapodást a parlament jóváhagyja, úgy a kárpótlás kifizetése 2009-ben elkezdődne.

Az egyházi kárpótlásról több mint másfél évtizedes vita után egyezett meg a kormány és az egyházak által létrehozott szakmai bizottság. Az egyházak korábban 100, sőt 150 milliárd koronás egyszeri kárpótlást követeltek, de ezeket a becsléseket az állami szakértők megkérdőjelezték.

Az egyházi kárpótlás kérdése - eltérően a másfajta kárpótlásoktól, amelyeket már a kilencvenes évek folyamán rendeztek - gyakorlatilag a rendszerváltás óta éles viták tárgya az erősen ateista Csehországban. A katolikus klérus több esetben is nyíltan és élesen bírálta a cseh államot az egyházi restitúció halogatásáért. Miloslav Vlk prágai érsek tavaly azt mondta, hogy a katolikus egyház kész akár Strasbourgba is elmenni, hogy megvédje követeléseit és kicsikarja az ügy rendezését. Vlk a mostani megállapodást nem kommentálta.

Hasonlóan másfél évtizedes múltra tekint vissza a katolikus egyház és a cseh állam bírósági pere a prágai Hradzsinban álló Szent Vitus székesegyházért. Csehország legfőbb katolikus temploma a legutóbbi bírósági döntés alapján újra az állam birtokába került. Az egyház a karácsonyi ünnepek előtt jelenette be, hogy a döntést megfellebbezte, s ha kell, az ügyet akár az európai bírósági fórumok elé viszik.

Csehországban a lakosság mintegy 60 százaléka hivatalosan is ateistának vallja magát, s az egyház befolyása a társadalomra nem túl nagy. A tízmilliós országban jelenleg mintegy négymillió ember vallja magát vallásosnak. A legnagyobb egyház - a katolikus - híveinek száma három millió körül mozog.