2007. november. 09. 12:56 MTI Utolsó frissítés: 2007. november. 09. 12:37 Világ

Moszkvának használ a grúz krízis

A nagyobb nyugat-európai lapok pénteki számaikban a grúziai eseményekről és azok hátteréről cikkeztek.

Szaakasvili karddal
© AP
A londoni The Guardian írása szerint kifejezetten Oroszország érdekében állhat a kaukázusi országban kialakult feszültség további szítása és az ellenségnek tekintett grúz elnök helyzetének további nehezítése. Ennek jegyében Moszkva elvágta a légi összeköttetést és a kereskedelmi kapcsolatokat Grúziával, valamint nyíltan támogatja a Grúziától való elszakadásra törekvő Abháziát és Dél-Oszétiát. A londoni lap szerint azonban Oroszországot semmiképp nem lehet teljes mértékben felelőssé tenni Szaakasvili jelenlegi problémáiért, amelyeknek mindenekelőtt belpolitikai gyökerei vannak.

A svájci Neue Zürcher Zeitung felidézi: Szaakasvili elnököt és fiatal csapatát a kezdetektől fogva szinte misszionárius buzgalom lelkesíti, hogy Grúziát modern állammá változtassák. Ennek érdekében még a lakosság tiltakozását is figyelmen kívül hagyták, aminek eredményeként az önkény vonásait mutató rendszer alakult ki. A rendkívüli állapot bevezetésével pedig Szaakasvili elárulta a demokrácia évek óta hirdetett eszményeit, végérvényesen elvesztette szavahihetőségét, és a forradalom egykor oly nagy reményt keltő rózsái elhervadtak.

A német Süddeutsche Zeitung a kaukázusi ország szellemi hanyatlására, a kulturális intézetek elhanyagolására és az értelmiségi réteg üldöztetésére hívja fel a figyelmet. Az 1991-es függetlenné válás óta mintegy másfél millió grúz hagyta el a hazáját, és a lakosság immár harmadik alkalommal kénytelen csalódni az ország szabadon választott elnökében.

A grúz elnök a rendőrség kezébe adta a demokratikus iránytűt – írta a Frankfurter Rundschau. – Az a politikus, aki választási győzelme után a szabadság babérkoszorújával a fején lépett hivatalba, a héten könnygáz bevetésével veretett szét egy demonstrációt. A német lap emlékeztetett arra, hogy a rózsás forradalom 2003-ban teljes mértékben vértelen népi megmozdulás volt, és Eduard Sevardnadze akkori államfő ellenállás nélkül mondott le hivataláról. Szerda óta azonban Grúziában nem látható a demokráciához és a forradalom békés céljainak eléréséhez vezető út.

Hirdetés