Húsz, illetve öt év szerb háborús bűnösöknek
Húsz, illetve öt év szabadságvesztésre ítélte a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnökkel foglalkozó hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) csütörtökön Milan Mrksicet és Veselin Sljivancanint, az egykori jugoszláv hadsereg két magas rangú parancsnokát, Vukovár ostromakor, 1991-ben elkövetett bűnök - Mrksicet emberölésben és kínzásban, Sljivancanint kínzásban való bűnrészesség - miatt. A harmadik vádlottat, Miroslav Radicot felmentették az első fokú ítéletben.
Vukorvár horvát várost 1991 novemberében ostromolták meg és 18-án foglalták el a jugoszláv katonák, illetve a szerb félkatonai egységek, úgynevezett területvédelmi erők. A vád szerint az ezt követő napokban a három vád alá helyezett férfi irányította, illetve felügyelte mintegy négyszáz nem szerb személy eltávolítását a vukovári kórházból.
Az eltávolítottak közül mintegy háromszáz főt - köztük sebesülteket - a közeli Ovcara mezőgazdasági létesítményéhez szállítottak, ahol verték őket. November 20-án szerb területvédelmi fegyveresek kisebb csoportokban elvitték a foglyokat egy másik helyre. Ott közülük a vád szerint legkevesebb 264, a bírósági ítélet szerint bizonyíthatóan 194 személyt agyonlőttek, illetve más módon megöltek. A holttesteket buldózerrel tömegsírba "temették".
A bíróság megállapította: Mrksicet bűnrészesség terheli a gyilkosságokban. Az ostrom után visszavonta a reguláris jugoszláv erőket, holott jól tudta, milyen sors vár az összegyűjtöttekre a helyi szerb milicisták kezében. Sljivancanin az ítélet megállapításai szerint csak arról tudott bizonyítottan, hogy az összegyűjtöttekkel kegyetlenül bántak, de ez ellen sem tett semmit.
A fellebbviteli tanács ugyancsak csütörtökön kihirdetett ítéletében az NT megerősítette az első fokú felmentő ítéletet Fatmir Limaj és Isak Musliu, illetve a 13 évi szabadságvesztésről szóló ítéletet Haradin Bala koszovói albán ügyében.
Limajt és Musliut 2005-ben mentették fel első fokon azon vád alól, hogy az azóta már feloszlatott Koszovói Felszabadítási Hadsereg (KLA) parancsnokaként gyilkosságot, kínzást és más embertelen cselekményeket követett el 1998-99-ben Koszovóban. A vád szerint e cselekményeket szerb polgári személyek, illetve a szerbekkel feltételezés szerint együttműködő albánok sérelmére követték el. Az ügyészek eljárási hibákra hivatkozva támadták meg a felmentő első fokú ítéletek ellen, de a fellebbviteli eljárásban helyben hagyták az eredeti ítéleteket.
Ugyancsak helyben hagyták egy harmadik albán, Haradin Bala 13 évi szabadságvesztés büntetését. Bala börtöntábori őr volt, és emberölést, kínzást, illetve egyéb kegyetlenkedéseket róttak a terhére.