Markus Ferber, az Európai Parlament (EP) néppárti frakcióján belül működő CSU-csoport elnöke nyilatkozatban szögezte le: a szlovák parlamenti határozat, amelyet a szélsőjobboldali Szlovák Nemzeti Párt indítványozott, alapvetően szembehelyezkedik az európai jogi normákkal. Felszólította az EP elnökét, Gert Pötteringet, hogy hivatalosan tiltakozzon a pozsonyi kormánynál.

Ferber már a pozsonyi parlamenti határozat meghozatalának napján, múlt csütörtökön közzétette álláspontját, riasztónak nevezve a szlovák határozatot. Utalt arra, hogy Szlovákia 2004-ben nem csupán az Európai Unió jogi közösségéhez, de annak politikai értékközösségéhez is csatlakozott. Emlékeztetett arra, hogy a Benes-dekrétumok a kollektív bűnösség elve alapján a II. világháború után megfosztották jogaiktól a szlovákiai magyarokat és németeket. "Világossá kell tennünk, hogy egy demokratikus Európa nem tűrhet ilyen tendenciákat" - jelentette ki akkor a német konzervatív európai képviselő. Szerinte most, hogy az előzetes tiltakozások dacára elfogadták a határozatot, immár európai szinten kell levonni a következtetéseket. Szlovákia "ennek a felháborító határozatnak az elfogadásával nyíltan megsértette az Európai Unió alapvető jogelveit" - állapította meg Ferber.

Az EP hétfői strasbourgi ülésén a napirend előtti hozzászólásokban vita bontakozott ki a Benes-határozat megítélése körül. Ferber szóban is megismételte nyilatkozata lényegét. Martin Schulz német szociáldemokrata EP-képviselő magánvéleményeként arra helyezte a hangsúlyt, hogy a Benes-dekrétumoknak ma már nincs hatásuk, és úgy vélekedett, hogy az Európai Parlamentnek nem olajat kell öntenie a tűzre, nem "a 45-ös szellemet kell tetemre hívnia", hanem csillapítania kell a kedélyeket, és együttműködést kell keresni egymással.

Szent-Iványi István magyar liberális EP-képviselő szerint szégyenteljes dolog volt, hogy egy EU-tagállam 60 év elteltével megerősítette a jogfosztó Benes-dekrétumokat. Minden demokratának kötelessége - címezte szavait hangsúlyozottan Schulznak is - elítélni azokat a kísérleteket, amelyek fel akarják támasztani a 60 évvel ezelőtti szörnyű eseményeket.

A szocialista Tabajdi Csaba a kölcsönös megbocsátás és a magyar-szlovák megbékélés fontosságát hangsúlyozta. "A mostani vita is mutatja, hogy az újonnan jött népek példát vehetnének az unió régi tagjairól, ahol évszázados sérelmeket, konfliktusokat oldottak fel és oldottak meg: németek és franciák, olaszok és osztrákok, hollandok és németek, németek és dánok, németek és belgák között. Úgy tudtak jövőt építeni, hogy minden nép önvizsgálatot tartott, s ha kellett, bocsánatot kért. A másik nép vagy saját kisebbségei ellen elkövetett bűnökért, sérelmekért. Mi, újonnan jött uniós államok, népek, magyarok, románok, lengyelek, szlovákok, csehek sem választhatunk más utat. Nem hozhatunk be az unióba kezelhetetlen konfliktusokat, más népek elleni gyűlöletbeszédeket. Nacionalizmusra nem nacionalizmus a válasz, hanem annak elítélése, elsőként és legfőképpen saját nacionalizmusunk elítélése" - hangoztatta az MSZP EP-delegációjának vezetője.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a kollektív bűnösség eszméje világégéshez, népek kiirtásához és megnyomorításához vezetett. A szlovák parlament múlt heti döntése a Benes-dekrétumok megerősítéséről történelmi bocsánatkérés és megbékélés helyett szentesít egy vállalhatatlan eszmét. Kijelentette: "mi, magyarok nem fogunk erre az indokolatlan és az unió egész szellemiségétől idegen lépésre elhibázott, nacionalista választ adni: a magyar-szlovák történelmi megbékélésnek nincs alternatívája."

Az Európai Néppárt elnöksége a parlamenti vita idején közzétette határozatát, amely szerint a Benes-dekrétumok a kollektív bűnösség alapján büntetik a magyar és német kisebbséget a volt Csehszlovákia területén. Javasolni fogja, hogy az Európai Parlament októberi plenáris ülésén vitassa meg a ügyet.

A hétfői napirend előtti hozzászólásokban Vladimír Manka szlovák EP-képviselő, a szocialista képviselőcsoport tagja a határok megváltoztathatatlanságát, "a történelem kerekének visszafordíthatatlanságát" hangsúlyozta a Benes-dekrétumról szóló pozsonyi parlamenti határozat kapcsán. Irena Belohorská szlovák független EP-képviselőnő a Magyar Gárdáról szólt a vitában elítélő szavakkal.

Eközben három szlovák EP-képviselő - Irena Belohorská, Sergej Kozlík és Peter Baco - nyilatkozattervezetet nyújtott be az Európai Parlamentnek "a Magyar Gárda nevű szélsőjobboldali milícia tevékenységéről".

Ebben emlékeztetnek arra, hogy "a történelem már megmutatta, milyen irányba fejlődhet a militáns nacionalizmus". Szerintük "egyetlen mai demokratikus társadalomnak sem lenne szabad tolerálnia az ilyen csoportok és fellépések radikalizálódását", ezért az EP nevében felkérnék "a Magyar Köztársaság valamennyi illetékes hatóságát és az európai szintű hatóságokat, hogy kövessék figyelemmel a Magyar Gárda tevékenységét". Egyúttal felkérnék az Európai Unió valamennyi tagállamát, hogy kövessék figyelemmel az olyan nacionalista csoportok tevékenységét, mint a Magyar Gárda, és tegyenek határozott lépéseket a jövőben várhatóan konfliktushelyzetet okozó tevékenységek ellen.

Ez a tervezet akkor válna az Európai Parlament hivatalos álláspontjává, ha 393 képviselő (az EP-képviselők több mint fele) aláírná.