Őrizetbe vettek egy börtön elől menekülő osztrák szélsőjobboldalit
A spanyol rendőrség őrizetbe vette csütörtökön Malagában a szélsőjobboldali nézeteket valló osztrák Gerd Honsikot, aki után hosszú évek óta nyomoznak az osztrák hatóságok - jelentette be a bécsi igazságügyi minisztérium. A rendőrségi intézkedés annak az európai letartóztatási parancsnak az alapján történt, amelyet a bécsi tartományi büntetőbíróság állított ki.
A most hatvanöt éves Gerd Honsikot 1992 májusában másfél évi szabadságvesztésre ítélték Ausztriában náci eszmék hirdetése és a gázkamrák létezését tagadó nézetek terjesztése miatt. A Halt című folyóirat kiadójaként és a Hitler felmentése című írás szerzőjeként az osztrák újnácik egyik kulcsfigurájának számító szélsőjobboldali férfi azonban a büntetés letöltésének megkezdése előtt Spanyolországba szökött. Madrid kétszer is visszautasította a kiadatására vonatkozó osztrák kérelmet, arra hivatkozva, hogy a Honsik terhére rótt tevékenységek nem számítanak büntetendő cselekménynek Spanyolországban.
A bécsi bejelentés szerint az európai letartóztatási parancs olyan jogi eszköz, amelynek alapján most már kiadhatók a fajüldözéssel és idegenellenességgel gyanúsított személyek azokból az országokból is, ahol az ellenük felhozott vádak nem esnek büntetés alá.
Madridnak most kilencven napon belül döntenie kell a kiadatás ügyében - emelték ki az őrizetbe vételt bejelentő minisztériumi közleményben. A tárca vezetője, Maria Berger elégedettségét fejezte ki afölött, hogy az európai letartóztatási parancs hatékony eszköznek bizonyult, és úgy ítélte meg, hogy az kiváltképpen a rasszizmussal és az idegenellenességgel szembeni harcban lehet hasznos, mert lehetővé teszi a szélsőjobboldali bűnelkövetők üldözését a nemzeti törvényekben meglévő különbségek ellenére is.
Az államügyészség beadványára a bécsi tartományi bíróság egyébként egy második letartóztatási parancs kibocsátását is mérlegeli Honsik ellen, méghozzá annak a gyanúnak az alapján, hogy spanyolországi tartózkodása alatt újabb bűncselekményeket követett el. (Például a honlapjára feltett "zsidó tartalmú" írásaival és költeményeivel.)
Az alpesi országban 1947-ben fogadták el az úgynevezett tilalmi törvényt (Verbotsgesetz). A náci szervezetek újralapítását és a náci propagandát tiltó, a holokauszt tagadását szankcionáló törvény alapján, melyet a 90-es évek elején tovább szigorítottak, 1990 és 2005 között 253 ítéletet hoztak. Egytől 10 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetik azokat, akik nyilvánosan tagadják a náci bűnöket. Tíztől 20 évig - különösen veszélyes esetben pedig életfogytig - terjedő elzárásra ítélhetik a náci szervezetek újralapítóit és az azokban vezető szerepet vállalókat. Náci propaganda terjesztéséért 5-től 10 évig terjed a kiszabható büntetés.