Maradnak a magyarok Afganisztánban 2008 után is
Meglehet, 2008 után is szükség lesz a magyar jelenlétre Afganisztánban - mondta Göncz Kinga külügyminiszter hétfőn Budapesten, a képviselet-vezetők konferenciája kapcsán tartott sajtóértekezleten.
"Feltehetően szükség lesz Magyarország jelenlétére 2008 után is, hogy a programok befejezhetőek legyenek. Felmerült, hogy a tervezett két évhez képest meghosszabbítjuk a tartományi újjáépítési csoport vezetését Baglán tartományban. Ennek pontos idejét még nem lehet tudni" - mondta a külügyminiszter.
Szekeres Imre honvédelmi miniszter még márciusban jelentette be: javasolja a kormánynak, hogy a magyar katonai jelenlétet az újjáépítési misszió befejezéséig biztosítsa Afganisztánban.
Magyarország mintegy kétszáz katonával tavaly vette át a több mint 760 ezer lakosú, 21 ezer négyzetkilométer területű Baglán tartományi újjáépítési csoportjának vezetését Afganisztánban. Az ország az idén és jövőre összesen 500-500 millió forintot biztosít a költségvetési tartalékból a különböző civil fejlesztési projektek megvalósítására Afganisztánban.
A tervek szerint egy téglagyár felépítésébe is belekezdenek, ahol az országba visszatérő menekültek dolgoznak majd. Több falut vízi erőművel látnak el, egy-egy erőmű mintegy 900 család áramellátására elegendő.
A magyar fél kiemelten kezeli az egészségügyi programokat is, mivel Afganisztánban a világon a legnagyobb a gyermekágyi halandóság. Ennek csökkentésére egy bábaképzési program indul, hogy valamennyi tartományi egészségügyi alapellátó rendelkezzen szakképzett bábákkal.