Magyarország megmentette a szabad versenyt
Magyarország vette észre még az uniós szerződéstervezet hét eleji előkészítő szakaszában, hogy a szövegből hiányzik a szabad versenyt előíró kitétel – írta a londoni The Times.
A vezető brit napilap idéz egy általa látott jegyzőkönyvből, amely az egyezmény szövegtervezetét sorról sorra átfésülő uniós diplomaták – a „serpák” – keddi ülésén készült. Ebből kiderül: az ötórás értekezleten egy magyar diplomata látta meg, hogy „valami hiányzik”.
Az EU elvetett eredeti alkotmánytervezete is tartalmazta, hogy az unió belső piacán a versenynek szabadnak és torzításmentesnek kell lennie. Ez a kitétel már az unió alapjául szolgáló Római Szerződésben is szerepel, de csak mellékzáradékként; a cél az előírás státusának európai uniós célként történő megerősítése volt.
A keddi előkészítő ülés jegyzőkönyve szerint az értekezlet közepe táján a magyarok felhívták a figyelmet a közlemény átírására. A tervezetben továbbra is szerepelt a belső piac melletti elkötelezettség, viszont az a kitétel már nem, hogy ezen a piacon a versenynek szabadnak és torzítástól mentesnek kell lennie – írta a lap.
A Times szerint a magyarok felvetették, hogy ez nem érinti-e az EU versenypolitikáját, vagyis a tisztességes kereskedelmet torzító kartellek és illegális állami segélyek elleni EU-bizottsági fellépés „hatalmas területét”. Spanyolország képviselője azonnal megjegyezte, hogy a változtatás az EU alapelveinek egyikét érinti, és további vizsgálatot kért.
José Manuel Barroso EU-bizottsági elnök „munkába állította jogászait”, és az ügyet „kellően aggályosnak találta ahhoz”, hogy a csütörtöki munkavacsorán a változtatást a fő vitapontok között vesse fel – áll a lapban, amely szerint Nicolas Sarkozy francia elnök csak az ügy csütörtöki nyilvánosságra kerülése után ismerte el, hogy ő vette rá a németeket a szerződés szövegének „megszerkesztésére”.
Miután „a turpisság kiderült”, a változtatás az EU-bizottságban is mind nagyobb ellenállásba ütközött, különösen Nellie Kroes versenyügyi biztos hivatala részéről. Barroso aztán leült egy „késő délutánba nyúló ebédre” Sarkozyvel, aki végül is belement a megszületett kompromisszumba – írta a The Times.
A lap felidézi: Sarkozy azzal az ígérettel nyerte meg a májusi elnökválasztást, hogy megvédi Franciaországot „a globalizált kereskedelem ellenségesnek tekintett erőitől”. Franciaország az utóbbi több mint egy évtizedben az EU-n belüli és kívüli, alacsony költséggel dolgozó országok „tisztességtelen versenyét” tartja felelősnek saját belső bajaiért – teszi hozzá a londoni napilap.
A nagy alapító tagállamoknak a globalizáció importjával szembeni félelmeire már független londoni elemző házak is felhívták a figyelmet. A Moody's Investors Service nemzetközi hitelminősítő néhány hete, az EU alapításának 50. évfordulójára Londonban kiadott átfogó elemzésében azt írta: Franciaországban az átlagos feldolgozóipari órabér 30 euró, miközben Magyarországon és Csehországban 6, Lengyelországban 4,80, Szlovákiában 4,60, Romániában 2, Bulgáriában 1,40 euró. Ennek egyik eredménye például az, hogy 2007-ben Szlovákiában több személyautót gyártanak egy lakosra számítva, mint bárhol máshol a világon, és ez okozza azt az érzést a régi tagállamokban, hogy a bővítés trójai falóként az unió határian belülre hozta be a globalizációt – állt a Moody's londoni elemzésében.