Megkezdődött az EU-csúcs Brüsszelben
Megkezdődött csütörtökön délután az Európai Unió brüsszeli csúcsértekezlete: a tagállamok állam- és kormányfői, köztük Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök az elvileg kétnaposra tervezett rendezvényen arról próbálnak dönteni, milyen dokumentummal váltsák fel az EU alkotmányos szerződését, amelyet a franciák és a hollandok 2005-ben népszavazáson elutasítottak.
Ha sikerül megállapodásra jutni, akkor azzal az EU lezárhatja a két éve kezdődött intézményi válságot, miáltal nem léphettek hatályba mindazon változtatások, amelyek a szervezetet döntéshozatali rendszerét hatékonyabbá, nemzetközi fellépését hangsúlyosabbá tették volna. Ha viszont a próbálkozás kudarcot vall (s erre is van esély, hiszen több államnak, mindenekelőtt a lengyeleknek és a briteknek komoly feltételeik, különböző változtatási igényeik vannak), akkor az újabb, minden eddiginél súlyosabb krízist okozna, tovább rombolva az EU presztízsét. Mint Gyurcsány Ferenc mondta a csúcs kezdését megelőző sajtótájékoztatóján, "ha nem lesz megállapodás, az nem azt jelenti, hogy megőriztük a status quót, hanem hogy visszalépett az Európai Unió".
A történelem ismétli önmagát: szinte napra pontosan 3 évvel ezelőtt, a 2004 júniusi brüsszeli csúcsértekezleten ugyancsak az EU-alkotmány ügye volt a fő kérdés. Akkor végül egyezségre jutottak a résztvevők. Arra viszont senki sem gondolt, hogy a dokumentumot később éppen Franciaország és Hollandia, azaz az EU két alapító tagja fogja megbuktatni a népszavazások elutasító döntésével.
E lehetőséget a tagállamok most megpróbálják kizárni: így azután arról már lényegében megállapodás született, hogy az új szerződést nem hívják majd alkotmánynak, s kimaradnak belőle azok a szimbólumok (közös zászló, himnusz), amelyek a nemzeti szuverenitás feladása miatt kikényszeríthetnék egyes tagországokban az újabb népszavazást. Így is maradt számos vitás kérdés: egyes nyilatkozatok mintegy 15, még megoldásra váró pontról szólnak.
Mindenesetre Gyurcsány Ferenc csütörtöki brüsszeli sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a legutolsó, aznap átadott német kompromisszumos javaslat Magyarország számára lényegében vállalható, s hogy e tervezet szerint az új EU-szerződés az eredeti EU-alkotmányhoz hasonlóan szól majd a nemzeti kisebbségek jogainak védelméről. "Meg tudtuk őrizni az alkotmányos szerződésben foglalt azon kitételt, amely a nemzeti kisebbségek jogainak védelmére irányul, méghozzá abban a formában, ahogy azt Magyarország szó szerint javasolta" - szögezte le a magyar kormányfő.