A döntés két felmentő ítélet után született meg, mivel a magasabb szintű bíróságok kétszer is új eljárást rendeltek el az ügyben. A vádlottak közül hármat távollétükben ítéltek el, mivel ők az ügy áprilisi meghallgatása óta szökésben vannak.

Az Ulman-ügyként ismertté vált esetet nagy figyelemmel követték a háború dúlta Csecsenföldön, mivel sokakat felháborított, hogy senkit sem ítélnek el annak a hat csecsen civilnek a haláláért, akiket 2002 januárjában lőttek le, amikor teherautóval elhaladtak egy út menti katonai állás mellett.

A perbe fogottak nem tagadták tettüket, de arra hivatkoztak, hogy parancsra cselekedtek. A katonák különleges műveletét vezénylő ezredes azonban a vizsgálat során egyértelműen cáfolta állításukat. Emberi jogi szervezetek állítása szerint az Észak-Kaukázusban szolgáló orosz katonák és a csecsen biztonsági erők rendszeresen büntetlenül követnek el brutális bűncselekményeket az Oroszországhoz tartozó köztársaságban.