Hamásztán lesz a Gázai övezetből?
Drámai helyzet alakult ki a palesztin területeken. Hihetetlen brutalitással dúl a polgárháború, a Hamász – ha külső beavatkozás nem történik – a Gázai övezetben egyeduralmat harcolhat ki magának. Abbasz az ENSZ-től kér nemzetközi csapatokat, hogy a rendet helyre tudják állítani. Izraelnek egyelőre esze ágában sincs beavatkozni.
© AP |
A Hamasz tavaly januári választási győzelme óta egyre mélyül a palesztin politikai válság. A Damaszkuszból és Teheránból távirányított győztes párt nem volt hajlandó a pragmatikus váltásra, s máig elutasította azt a három feltételt, amely lehetővé tette volna betagozódását az Izrael s a nyugat által elfogadott politikai keretek közé. Nem ismerik el Izraelt, nem fogadják el a már aláirt egyezményeket és nem mondanak le a terrorról. Izrael és a nemzetközi közösség gazdasági és pénzügyi bojkottal válaszolt. A palesztinok több hónapos alkudozás után végül egy Fatah-Hamasz egységkormánnyal próbálták kifogni a szelet a nemzetközi tiltakozók vitorláiból. Ám a hármas elvárásnak az új kormány sem tett eleget.
A színfalak mögött ugyanakkor elkeseredett hatalmi harc dúl a két rivális, a Fatah és a Hamász közt. Az ellentéteket egy darabig sikerült a politika síkján tartani, de ma már sokan a fegyveres összetűzések eszkalációjától tartanak, nem zárva ki a polgárháború lehetőségét. A világi-nacionalista Fatah a gazdaságilag fejlettebb Ciszjordániában erős, míg a szunnita iszlámista Hamász Gázában. Mindkét mozgalom állig felfegyverzett milíciákkal rendelkezik. Tavaly már sokan gyanították, hogy hatalmi harcukat már nem demokratikus választásokon és a parlamentben, hanem az utcán készülnek megvívni.
A polgárháborús viszonyok közepette nem egy palesztin nosztalgiával emlékezik az izraeli megszállás békés korszakára, amikor a családfők izraeli építkezéseken, kiskereskedésekben, pékségekben, mezőgazdaságban vagy éppen autószerelő műhelyekben dolgoztak, és fizetésükből a sokgyerekes családok is meg tudtak élni. Az elmúlt évtizedben Izraelben a terrorista merényletek, majd az időleges zárlatok miatt kiszámíthatatlanná, majd tiltottá vált a palesztin munkaerő, mára thaiföldi, kínai, török vendégmunkások vették át szerepüket. Gázában teljes a gazdasági káosz, éhínség pusztítana, ha az ENSZ segélyszervezete nem gondoskodna az alapvető élelmiszerekről.
A politikai válság árát a kiszolgáltatott civilek fizetik meg. A harcoknak számos polgári áldozata van. Immár az újságírók sem igen merészkednek a veszélyesebb környékre, mert a könyörtelen viszályban egyik oldal sincs tekintettel a sajtómunkások különleges státuszára. Dugig megrakott palesztin taxik torlaszolják el az egyiptomi határátkelőt; az emberek menekülnének, de nincs hová, mert pár hét után visszatoloncolják őket Egyiptomból. Mubarak államának sem kellenek az újabb éhes szájak.
© AP |
Mindezek nyomán egyre inkább a fantázia birodalmába kerül egy majdani egységes Palesztina kikiáltása, amit egyébként a terület kettéosztottsága eleve megkérdőjelezett. A polgárháború nyomán talán egy iszlámista Gázai övezet, amolyan Hamasztán jön létre, míg Ciszjordániában egy ennél demokratikusabb és gazdaságilag fejlettebb államalakulat - már amennyiben a Fatahnak sikerül a Hamász jelenlegi lendületét megtörnie, és legalább a ciszjordániai hatalomátvételt megakadályoznia.
Siri Zsuzsa / Jeruzsálem