A becslések szerint a szavazatok 45,6 százalékával Nicolas Sarkozy államfő pártja, a kormányzó jobbközép Népi Mozgalom Uniója (UMP) és az Új Centrum nevű formáció együttesen a 577 képviselői helyből 383-501-et szerezhet meg a második fordulóban. Az előző nemzetgyűlésben az UMP-nek 359, a szocialistáknak pedig 149 képviselője volt.

A baloldal (szocialisták, kommunisták és a zöldek) a szavazatok 36,4 százalékát, a centrista Francois Bayrou Demokrata Mozgalma (MoDem) pedig 7,4 százalékát szerezte meg. A baloldal 60-170, míg a MoDem 1-4 képviselői helyre számíthat.

A szélsőjobboldal 4,6 százalékkal várhatóan egyetlen képviselői helyhez sem juthat, hasonlóan a 3,3 százalékot elért radikális baloldali pártokhoz.

A parlament alsóháza, a nemzetgyűlés 577 képviselőjét választják meg 7639 jelölt közül a franciák: a szavazásra jogosultak csak jelöltekre szavaznak, pártlisták nincsenek. Azokban a választókörzetekben, ahol egyik jelölt sem szerezte meg a szavazatok több mint felét, június 17-én második fordulót rendeznek, ahová minden jelölt bejut, aki több mint 12,5 százalékos eredményt ér el az első fordulóban.

A parlamenti választásokon a távolmaradás hagyományosan jelentősebb Franciaországban az elnökválasztáshoz képest, de az 1958 óta tartó V. köztársaság történetében még soha ennyien nem maradtak távol a francia nemzetgyűlési választások első fordulójában. A becslések szerint a választásra jogosult valamivel több mint 44,5 millió francia állampolgár 61 százaléka adta le szavazatát vasárnap este 8 óráig.

Az első forduló előtt valamennyi közvélemény-kutatóintézet az UMP színének megfelelően "kék hullámot", azaz elsöprő jobboldali győzelmet jelzett előre. Az első elemzői értékelések a május 6-án a szavazatok 53 százalékával államfővé választott Nicolas Sarkozy új személyes győzelmeként értékelik a törvényhozási választások első fordulójának eredményét.

Amennyiben a tendencia nem fordul meg, a június 17-i második fordulót követően a köztársasági elnök a törvényhozás jobboldali abszolút többségével szabad kezet kap a már bejelentett reformok végrehajtásához. Ehhez az 577 képviselői helyből legalább 400-ra lennek szüksége.

A Szocialista Párton (PS) és az UMP-n kívül várhatóan egyetlen párt képviselőinek száma sem haladja majd meg az önálló frakcióalakításhoz szükséges húsz főt, ami a francia politikai élet bipolarizációjának megerősödését fogja jelenteni. Az elnökválasztás első fordulójában a szavazatok 18,57 százalékával harmadik helyen végzett centrista Francois Bayrou önálló mozgalma elemzők szerint marginalizálódni fog. Az államfőhöz hasonlóan öt évre megválasztott nemzetgyűlés június 26-án fogja - rendkívüli nyári üléssel - megkezdeni munkáját.

A rekordméretű távolmaradás mellett sarthe-i választókerületében a szavazatok 55 százalékával az első fordulóban mandátumot szerzett Francois Fillon kormányfő a francia televíziókban közvetített beszédében azt kérte: minden francia menjen el a jövő vasárnapi második fordulóban szavazni, hogy az országnak cselekvőképes parlamenti többsége legyen.

Ugyanerre bíztatott Francois Hollande, a Szocialista Párt első titkára is, aki a baloldal mozgósítását szorgalmazta, hogy a biztosítható legyen az egyensúly. "Franciaországnak szüksége van a baloldalra, és a baloldalnak tenni kell a dolgát - mondta.

Segolene Royal, a szocialisták volt elnökjelöltje, aki a májusi elnökválasztáson alulmarad a konzervatív Nicolas Sarkozyvel szemben, hangsúlyozta:"Olyan baloldalra van szükség, amely felügyel, de amely javasol is (...), amely újjáépít és előkészíti a következő váltást" - tette hozzá a szocialista politikus, aki előkészítette a terepet ahhoz, hogy átvegye a súlyos identitás- és vezetési válsággal küzdő Szocialista Párt irányítását.

Jean-Marie Le Pen, a szélsőjobboldali Nemzeti Front vezetője viszont kijelentette: - "A távolmaradási arány jelentős. A franciák megértették, hogy a törvényhozó hatalom már nem a párizsi nemzetgyűlésben, hanem Brüsszelben, az Európai Parlamentben és az Európai Bizottságban van, és Nicolas Sarkozy, aki magát köztársasági elnöknek hiszi, nem más, mint a Franciaország nevű európai tartomány kormányzója" - mondta a szélsőjobboldali politikus vasárnap.