Orosz áldozat az észtországi zavargásokban
Kilencvenhat személy sérült meg, és hatszáz embert vett őrizetbe az észt rendőrség szombatra virradó éjjel a Tallinn utcáira vonuló tüntetők közül, akik egy szovjet háborús emlékmű áthelyezése ellen tiltakozva csaptak össze a rendfenntartókkal. A péntekre virradóra meghalt tüntető orosz állampolgár volt, de az észtek szerint "két magánszemély konfliktusának következményeként".
© AP |
A helyzet hajnali 2 órára normalizálódott, miután a rendőrök szétoszlatták a zömmel tizenéves fiatalokból álló tömeget. A tüntetők mintegy 50 üzletet rongáltak meg és fosztottak ki az észt fővárosban - közölte a rendőrség szóvivője.
Az utcai zavargásokban még pénteken életét vesztette egy fiatalember, aki a moszkvai külügyminisztérium szombati közleménye szerint orosz állampolgár volt, és Észtországban élt. Az oroszok felszólították az észt hatóságokat, hogy haladéktalanul közöljék a haláleset körülményeit, az áldozat személyazonosságát, tovább vizsgálják ki az esetet, és állítsák bíróság elé a felelősöket. Moszkva az észt rendőrség által alkalmazott "túlzott mértékű erőt" tette felelőssé azért, hogy polgári személyek tucatjai szenvedtek sérülést a demonstrációk során.
Az észt hatóságok közlése szerint az ország hivatalos internetes honlapjait ismétlődő elektronikus támadások érték, ezért letiltották azok külföldről való hozzáférhetőségét. A tallinni rádióban elhangzott, hogy hackerek feltörték a kormányzó Reform Párt hivatalos honlapját, és Andrus Ansip miniszterelnök nevében hamisított bocsánatkérést helyeztek el rajta.
A Bronzkatonának nevezett emlékművet pénteken hajnalban távolították el Tallinn központjából, és szállították át a centrumon kívül eső katonai temetőbe. A nácik ellen harcoló szovjet katonákra emlékeztető szobrot még 1947-ben emelték, de sok észt a súlyos következményekkel járó, több évtizedes szovjet megszállás jelképét látja benne. Az orosz ajkú lakosság a világháborúban elesett szovjet katonák emlékének meggyalázásaként értelmezi az áthelyezést, ezért rendez ellene tüntetéseket.
Putyin nyugtalan a történtek miatt
Vlagyimir Putyin orosz elnök "heves nyugtalanságát" fejezte ki a tallinni szovjet emlékmű áthelyezésével kapcsolatban kirobbant észtországi zavargások miatt az Európai Unió soros elnökségét betöltő Németország kancellárjának, Angela Merkelnek. Merkel telefonbeszélgetést folytatott szombaton az észtországi válságról Putyinnal és Andrus Ansip észt kormányfővel. Mindkét beszélgetésben megfontoltságot, önuralmat kért a felektől, hogy elkerülhető legyen a helyzet további elmérgesedése. Közvetlen észt-orosz tárgyalásokat javasolt, különösen a parlamentek szintjén - közölte Ulrich Wilhelm kormányszóvivő.
Az észt külügyminisztérium éles hangon reagált a moszkvai külügyminisztérium vádló hangú közleményére, a tallinni válasznyilatkozat szerint Moszkva fokozni akarja az észtországi feszültségeket alaptalan vádaskodásával. A minisztérium elismeri a dokumentumban, hogy a halálos áldozat orosz állampolgár volt. Egyúttal viszont leszögezi, hogy a nyomozás jelenlegi állása szerint a fiatalember halálának semmi köze a közrendet fenntartó észt rendőrség fellépéséhez, "két magánszemély konfliktusának következménye".
Közben az észt védelmi minisztérium bejelentette, hogy megkezdték a szóban forgó szovjet háborús emlékműhöz tartozó sírkertben lévő szovjet katonasírok feltárását, hogy a bennük talált földi maradványokat a kormány terveinek megfelelően átszállítsák a belvároson kívül eső katonai temetőbe. A bejelentés újabb zavargásokat idézhet elő a balti állam orosz ajkú lakossága körében, amelynek csoportjai fogadkoztak korábban, hogy minden eszközzel megvédik az emlékművet és a katonasírokat az áttelepítéstől.
Harkiv polgármestere ajánlatot tett
Mihajlo Dobkin, a kelet-ukrajnai Harkiv polgármestere felajánlotta tallinni kollégájának, Edgard Savisaarnak, hogy Harkivban állítsák fel az észt fővárosban lebontott szovjet hősi emlékművet és Ukrajna első fővárosában temessék újra a szovjet katonák maradványait.
"Harkivban sok háborús veterán él, közöttük többen részt vettek a Tallinn felszabadításáért folytatott harcokban, így az emlékműnek itt méltó helye lesz" - írta levelében Mihajlo Dobkin. Harkiv 1917 és 1934 között volt az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosa. Az emlékművet kész befogadni az észak-oroszországi Leningrádi terület Kingiszeppi járása is, amely Észtországgal határos. "Ivangorodban állíthatnánk fel Észtország okulására" - közölte Alekszandr Nyevszkij, a járási önkormányzat vezetője. Mint mondta, az orosz Ivangorodot és az észtországi Narvát kettéosztó Narova folyó partján már három helyet is találtak, ahol jól látható lesz a Bronzkatona az észt oldalról.
Az ellenzék szerint ez csőd
Az észt ellenzék legnagyobb pártja szerint a kormány kudarcáról tanúskodnak az utóbbi napok erőszakba torkolló utcai tüntetései, amelyeket a főváros központjában álló szovjet háborús emlékmű áthelyezése váltott ki. Edgar Savisaar, a mérsékelten baloldali Centrumpárt elnöke (egyben Tallinn polgármestere) internetes naplójában szombaton azt írta: a Bronzkatona titokban, kapkodva végrehajtott eltávolítása és az utóbbi két nap eseményei világosan mutatják a kormány gyöngeségét.
"Ha hiányzik a józan ész, akkor a dolgok erőszakos megoldása kerül előtérbe" - mutatott rá blogjában az ellenzéki politikus. Savisaar attól tart, hogy a zavargások végzetes csapást mértek észtek és oroszok "amúgy is vontatottan haladó integrációjára". (Észtország 1,3 milliós lakosságának csaknem egyharmada orosz anyanyelvű.) Az év elején tartott parlamenti választásokat megelőző hadjáratban a Centrumpárt - amelyre sok oroszajkú is szavazott - ellenezte, hogy eltávolítsák a Bronzkatonát a tallinni nemzeti könyvtár épülete előtti helyéről.