A kormányfő szerdán Tokióban az 1947-es, a megszálló amerikaiak által megfogalmazott békealkotmány 60. évfordulóján tartott ünnepségen beszélt az ország alaptörvényével kapcsolatos új kihívásokról, amelyek között az oktatási, a munkaügyi, a gazdasági kérdések épp úgy megtalálhatók, mint a biztonsági feladatok.

"A XXI. század új korszakában számos nehéz kérdéssel kell szembenéznünk a tömegpusztító fegyverektől a terrorizmusig és országunknak aktívan hozzá kell járulnia e problémák megoldásához" - hangsúlyozta Abe.

A japán miniszterelnök és a kormányzó Liberális Demokrata Párt vezetői már kedden egy nagygyűlésen próbáltak híveket toborozni az alkotmányreformhoz. A kormányfő hangsúlyozta, hogy "túl sok idő telt el az alkotmány megszövegezése óta és egyes záradékai a jelenlegi helyzetben már elavulnak számítanak".

A nacionalista felfogású Abe Sindzo, aki az Egyesült Államokkal való katonai együttműködés erősítésének és az iskolai hazafias nevelés híve, hatalomra jutása óta a japán haderők alkotmányos korlátainak enyhítését szorgalmazza. Ezek közé tartozik az a cikkely, amely eltiltja a japán hadsereget nemzetközi konfliktusok katonai erővel való rendezésében való részvételtől. 2004 és 2006 között Japán első ízben küldött katonákat háborús zónába, de a japán katonák iraki missziója kizárólag humanitárius célokat szolgált.

A japán parlament alsóháza a múlt héten elfogadta az irányelveket az alkotmánymódosításhoz, amelyről népszavazást kell tartani. A felsőházban jelenleg folyik a tervezet vitája.

A legutóbbi japán közvélemény-kutatások szerint gyenge az alkotmánymódosítás támogatottsága. Sokak szerint ugyanis a békealkotmánynak köszönhető, hogy az ország 1945 óta nem keveredett háborúba, nem támadt fel a militarizmus és így Japán a gazdasági fejlődésre tudott koncentrálni.