Támogatták a közel-keleti béketervet az EU külügyminiszterei
Támogatásukról biztosították az Európai Unió tagállamainak külügyminiszterei az Arab Liga legutóbbi, rijádi tanácskozásán elfogadott béketervet. A németországi Brémában tartott, szombaton véget ért kétnapos, kötetlennek minősített találkozójukon úgy ítélték meg, hogy az esélyt jelent a közel-keleti békefolyamat előmozdítására.
A szaúd-arábiai javaslatra született béketerv hangoztatta, hogy az arab országok készek elismerni Izraelt, illetve normalizálni vele kapcsolataikat. Cserébe követelték ugyanakkor Izrael kivonulását az 1967-ben megszállt arab területekről, a független palesztin állam létrehozását a Gázai övezet és Ciszjordánia területén, illetve a palesztin menekültek helyzetének igazságos rendezését.
A külügyminiszterek egyetértettek abban is, hogy erősítik kapcsolataikat, illetve a párbeszédet a közelmúltban létrejött palesztin egységkormány mérsékelt tagjaival. Az erre vonatkozó állásfoglalás szerint konkrétan azokkal a miniszterekkel, akik nem a radikális iszlám Hamász mozgalomhoz tartoznak. A miniszterek utaltak arra is, hogy szándékukban áll a palesztin intézményeknek nyújtott, korábban - a Hamász kormányzása miatt - befagyasztott pénzügyi támogatás felújítása. Erre vonatkozóan azonban konkrét időpontot nem határoztak meg. Az EU egy évvel ezelőtt, a korábbi Hamász kormány megalakulásakor szüntette be a Palesztin Hatóságnak nyújtott pénzügyi támogatást, s csak a palesztin lakosság humanitárius megsegítésében közreműködött.
A külügyminiszterek brémai tanácskozását értékelve Göncz Kinga az MTI-nek nyilatkozva kiemelte: a Közel-Kelettel kapcsolatban egyetértettek abban, hogy a térségben végbement legutóbbi fejlemények új esélyeket kínálnak. Az EU hiteles partner a közel-keleti rendezésben, igyekszik segíteni azt, részben pénzügyi támogatással, valamint humanitárius közreműködéssel, továbbá egyfajta közvetítői szerepvállalással a szemben álló felek közötti párbeszéd érdekében. A találkozón ugyanakkor nem született megállapodás a Palesztin Hatóságnak nyújtott, korábbi pénzügyi támogatás felújításáról, mindezt az EU a további fejleményektől teszi függővé - erősítette meg a magyar diplomácia vezetője.
A külügyminiszteri értekezleten szó volt a Kelet-Európába tervezett amerikai rakétavédelmi bázisokról is. Ezzel kapcsolatban a miniszterek konzultációkat sürgettek egyrészt Oroszországgal, másrészt a NATO-n belül is. Göncz Kinga elmondta, hogy kollégáival megvitatták az Iránban fogva tartott brit túszok ügyét. A külügyminiszterek már előző nap a foglyul ejtett brit tengerészek haladéktalan szabadon bocsátására szólították fel Teheránt, teljes mértékben támogatva London diplomáciai erőfeszítéseit.
A külügyminiszterek - mint közölte - nem támogatták az Iránnal való kapcsolatok teljes megszakítását, utalva arra, hogy ez inkább az ottani radikális csoportok erősödését segítené. Ehelyett az az álláspont fogalmazódott meg, hogy szankciókkal nyomást kell gyakorolni Teheránra az atomválság megoldása érdekében, közben ugyanakkor szükség van a párbeszéd fenntartására is.
A magyar külügyminiszter tájékoztatott arról, hogy a brémai találkozó keretében a visegrádi és a balti államok külügyminiszterei - cseh kezdeményezésre - megbeszélést folytattak az amerikai beutazási vízummal kapcsolatos washingtoni törvényhozási folyamat fejleményeiről. Az úgynevezett vízumkoalíció célja - mint a miniszter elmondta - az amerikai vízummentességért való közös lobbizás, s a brémai konzultáció is ezt a törekvést szolgálta. Göncz Kinga ugyanakkor emlékeztetett: az Európai Bizottság is határozottan képviseli azt az álláspontot, hogy ezen a téren ne legyen különbségtétel az Európai Unió tagországai között.
Göncz Kinga beszámolt arról, hogy a brémai találkozó keretében lett kollégájával kormányközi megállapodást írt alá arról, hogy a magyar vezetéssel áprilisban Moldovában megnyíló, úgynevezett közös vízumkérelem-átvevő központ munkájába Lettország is bekapcsolódik. Ennek keretében Chisinauban a magyar konzulátus segítséget nyújt Ausztriának, Szlovéniának, illetve mostantól Lettországnak is a vízumkérelmek átvételében, illetve a schengeni övezethez történő csatlakozásunk után a vízumok kiadásában is ezen országok számára. Lett kollégájával ugyancsak megerősítették azt a korábbi megállapodást, amelynek értelmében a két ország diplomáciai képviseletet nyit egymás fővárosában, eddig ugyanis itt nem voltak nagykövetségek.