2007. március. 24. 16:55 MTI Utolsó frissítés: 2007. március. 24. 15:53 Világ

NATO parlamenti közgyűlés Budapesten

Magyarország azt kérte a NATO Budapesten ülésező parlamenti közgyűlésétől, hogy nemzeti, valamint nemzetközi szinten is sokkal intenzívebb párbeszéd folyjon Koszovó jövőbeli státuszáról - jelentette be Vadai Ágnes, az MSZP parlamenti frakciója honvédelmi, rendészeti és nemzetbiztonsági munkacsoportjának vezetője.

Vadai közölte: Magyarország számára rendkívül fontos a koszovói kérdés, így ez a téma több bizottsági ülésen, valamint a plenáris tárgyalásokon is elő fog kerülni. A NATO parlamenti közgyűlés állandó bizottságának szombaton kezdődött kétnapos ülésén Vadai Ágnes ismertetése szerint vitát generált a jövőben telepítendő rakétavédelmi rendszer ügye.

Közölte: arról volt vita, hogy ez bilaterális ügy-e, vagy a parlamenti közgyűlésre is tartozik. A résztvevők végül megállapodtak arról, hogy ez a téma a NATO valamennyi parlamentjére tartozik.

A résztvevők ugyancsak foglalkoztak Afganisztán ügyével is. Az afgán házelnök levelet írt a parlamenti közgyűlésnek, amelyben segítséget kér az afgán képviselők, valamint a parlamentben dolgozók képzéséhez.

A politikus ismertetése szerint az a megállapodás született, hogy a következő közgyűlésre meghívnak egy afgán delegációt, hogy a képzés részleteiről tárgyaljanak. Mint mondta, ebben a képzésben akár Magyarország is aktív szerepet tud vállalni, hiszen van olyan intézménye, amely kifejezetten a demokrácia elterjesztését és az emberi jogok érvényesülésének segítését szolgálja.

Az ülésen a szerb parlament státuszával is foglalkoznak majd, hiszen Szerbia a rigai NATO-csúcstalálkozón lett békepartnerségi tag. Ugyancsak téma lesz a NATO és Oroszország viszonya is – közölte Vadai Ágnes. A közgyűlés új elnököt is választott, egy volt portugál szakminisztert – mondta a politikus.

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.