Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!A globális gazdaság új intézményi struktúrája felé?
A világgazdaság bonyolult kapcsolati hálóvá vált: államok, államközi szervezetek, transznacionális társaságok (mint mezoszféra) az alakítói. Az államközi, bilaterális kapcsolatok felöl a multilaterális felé lassú az elmozdulás (az ENSZ-ben letétbe helyezett 30000 államközi szerződésnek csak 5 %-a multilaterális). Ez utóbbiak jelentősége azonban nagyobb és növekvő.
A multilaterális együttműködés a XXI. században
A multilaterizmus olyan szükséglet, amelyet a globális problémák, az interdependenciák, a nemzetköziesedés folyamatai követelnek meg. A multilateralizmus államokra adódó kötöttségeit a nemzetközi szervezetek ellenőrzik. A multilateralizmus szélesebb értelemben együttműködési „rezsimeket”, elveket, szabályokat, döntési mechanizmusokat jelent (világkereskedelem, tőkeforgalom, kollektív biztonság, szabványosítás, távközlés, stb., stb.), tehát nem egyenlő a nemzetközi szervezetekkel.Teljes szöveg A tanulmány teljes terjedelemben ezen a linken érhető el.
A nemzetközi együttműködési rendszer formális és nem formális szabályokat és döntési mechanizmusokat foglal magába, amelyek keretében a nemzetközi élet szereplőinek várakozásai konvergálódnak. A nemzetközi együttműködési rendszer néha tervezett, gyakrabban spontán. Közgazdaságilag az erőforrásallokációt szolgálja a jólét maximálása érdekében, de ez szűk megközelítés: a globális problémák megoldást is szolgálnia kell. Az államok, nemzetközi szereplők, nemzetközi szervezetek érdekei és ezek egymáshoz való viszonya gyakran változik. Ezért egyes intézmények szerepe (pl. WTO-é) nő, másoké (IMF-é) csökken. A szakdiplomáciának mindezzel számolnia kell.
A magyar szakdiplomácia jelentős szerepet töltött be a nemzetközi együttműködés alakításában, de egyfajta csőlátás alakult ki az EU-ba való belépéssel: nem eléggé számolt azzal, hogy az EU maga is a nemzetközi rendszerben működik és csökkentette aktivitását az ENSZ szakosított szervezeteiben, fórumain. Ugyanakkor aktívabb a béketeremtésben.
A világ csak lassan halad a global governence felé, ami több mint diplomáciai tárgyalás, de kevesebb, mint kormányzás. Növekvőben van ugyanakkor a regionális szervezetek fontossága és összehangolásuk szerepe.
A jövőben 1. a hatalmi viszonyok továbbra is érvényesülnek, amit a kisebb országok koalíciói kissé torzíthatnak. 2. Véget ért a hidegháború utáni globális optimizmus. Nem jött el a jólét korszaka, globális politikai, szociális és környezeti tragédiák lehetségesek. 3. A nemzetközi szervezeteknek sok a kudarca, az esetenként növekvő ellentétek miatt a nemzetközi rendszer csak lassan lesz képes a változásokhoz igazodni. 4. az egész nemzetközi rendszer reformja szükséges, de ez csak kis lépésekkel, egyenetlenségekkel fog megvalósulni. 5. Az EU szerepe e folyamatokban nőni fog, de az USA szerepe döntő marad.
Magyarországnak, mint viszonylag kis országnak a jelenleginél sokkal aktívabb szerepet kellene vállalnia a nemzetközi együttműködés globális multilaterális rendszerében, különösen azokon a területeken, amelyek legközvetlenebbül kapcsolódnak hazánk jövőjének formálódásához.
