2007. január. 07. 13:03
MTI
Utolsó frissítés: 2007. január. 07. 15:55
Világ
Titkosügynök volt, ezért lemondott Varsó új érseke
Lemondott tisztségéről Stanislaw Wielgus, Varsó új érseke, aki két nappal előtte - hivatala átvételekor - elismerte, hogy - korábbi cáfolataival ellentétben - valóban a kommunista titkosszolgálatnak dolgozott.
Stanislaw Wielgus © AP |
A kommüniké szerint Józef Glemp bíboros, akinek utódaként december 6-án nevezte ki Wielgus püspököt a pápa, ideiglenesen "az érsekségre vonatkozó új döntésig" visszaveszi az érseki teendőket. Wielgus lemondását alig fél órával az érseki beiktatási mise tervezett kezdete előtt jelentették be.
Tagadott, tagadott, beismerést tett
Stanislaw Wielgus, Varsó új érseke pénteken vette át hivatalát, jóllehet egy egyházi bizottság megerősítette, később pedig maga is elismerte, hogy együttműködött az egykori kommunista titkosrendőrséggel (SB). Wielgus érsek a híveknek szóló üzenetében XVI. Benedek pápa kezébe tette le a jövőjéről szóló döntést.
A hvg.hu Ügynökdossziéja |
Ha sok mindent tudni szeretne az állambiztonsági szolgálatok tevékenységéről, böngéssze a hvg.hu Ügynökdossziéját! |
Wielgus az ügynökvádakkal kapcsolatos korábbi cáfolataitól visszakozva pénteki beismerésében úgy fogalmazott, hogy ismét ártott az egyháznak, amikor a heves médiakampány idején tagadta az együttműködés tényét. Bár Wielgus jelezte, aláveti magát bármilyen döntésnek, amelyet XVI. Benedek pápa az ügyben hoz majd, annak jelét még nem adta, hogy önként lemondana hivataláról.
Az utóbbi napokban a lengyel médiában felbukkant állítások alapján két bizottság is vizsgálta a püspök titkosszolgálati aktáit az ügynökvádak tisztázása érdekében. Az egyik vizsgálat után csütörtökön a lengyel parlament emberi jogi biztosa kijelentette: semmi kétség afelől, hogy Wielgus a kommunista titkosrendőrség informátora volt. A másik vizsgálatot lefolytató egyházi bizottság pénteken ugyanebben az értelemben nyilatkozott az akták tartalmáról, hozzáfűzve: nincs világos bizonyíték arra, hogy a pap ezáltal kárt okozott volna bárkinek.
A lengyel sajtóorgánumok nagy része által pénteken ismertetett dokumentumok szerint Varsó új érsekét 1967-ben, a lublini katolikus egyetem filozófia szakos hallgatójaként szervezte be a kommunista titkosrendőrség. A rendőrségi iratok szerint Wielgus még ügynöki kiképzést is kapott. Az SB "Szürke", "Adam" és "Adam Wysocki" fedőnévvel látta el a fiatal Wielgust.
A megvádolt püspök, aki eddig tagadta az ügynökvádat, pénteken napközben még újabb cáfolatot tett közzé, amely szerint ő "nem gyűjtött híreket, nem tett rosszat sem szóban, sem tettel", és vádlóit rossz szándék vezérli. A most 67 éves főpap mindazonáltal elismerte, hogy 1978-ban egy németországi útja előtt "fenyegetés hatására" együttműködési nyilatkozatot írt alá az akkori lengyel hírszerző szervekkel.
A Vatikán kiállt mellette, a lengyelek kevésbé
A Vatikán, amely az ügynökvádak megjelenése után kiállt Wielgus mellett, pénteken ismét teljes körű bizalmáról biztosította az új érseket. A lemondás után a Szentszék szóvivője a vatikáni rádiónak nyilatkozva az "egykori üldözők bosszújának" nevezte a történeteket. "A lengyelországi katolikus egyház elleni támadások jelenlegi hulláma - oly sok évvel a kommunista rezsim vége után - azt a látszatot kelti, hogy egy különös szövetség jött létre az egykori üldözők és az egyház más ellenfelei között" - mondta Federico Lombardi. A szóvivő szerint ezek a "támadások a hit és a lengyel nép szabad akarata által legyőzött egykori ellenfelek vendettájának tűnnek", és "nincs szó az átláthatóság, az igazság őszinte kereséséről". A szóvivő szerint mindazonáltal az érsek pápa által is elfogadott lemondása "megfelelő megoldásnak tűnik arra a zavarodottságra, ami Lengyelországban kialakult" a Wielgus titkosszolgálati múltjával kapcsolatos leleplezések nyomán.
A Vatikán kiállása ellenére a lengyelek nagy többsége ellenezte Wielgus hivatalba lépését. A Dziennik című lengyel lap megrendelésére készült, pénteken nyilvánosságra hozott felmérés szerint a megkérdezettek 67 százaléka gondolta úgy, hogy az új érseknek le kellene mondania hivataláról. A felmérésbe bevontak háromnegyede szerint pedig - amennyiben Wielgus nem lép vissza önként - a Vatikánnak kellett volna érvényteleníteni a kinevezését. A lengyelek mindössze egyötöde fogadta volna el az eddig plocki püspökként tevékenykedő Wielgust Józef Glemp bíboros utódjaként a varsói érsekség élén.
Wielgus esete jól példázza, hogy a 95 százalékban római katolikusok lakta Lengyelország közvéleménye mennyire elégedetlen azzal, hogy az egyház vezetése továbbra is hallgat a klérus egyes tagjainak az egykori kommunista titkosszolgálatokkal hajdanán fenntartott kapcsolatairól. Több egyházi személy a közelmúltban azonban már elismerte kollaborálását, amiért nyilvánosan bocsánatot is kért.
Tadeusz Rydzyk, a Radio Maryja jobboldali katolikus rádió igazgatója egy műsorban kijelentette, hogy a Wielgus ellen felhozott vádak a liberális politikai oldal és a média "Varsóért folytatott harcának" újabb részét képezik. Korábban Wielgus védelmébe vette az antiszemita tartalmú műsorokkal botrányt kavart, sőt még a Vatikán bírálatát is kiváltó rádiót.
Várható volt Wielgus meghátrálása
Hogy a beiktatási ünnepség nem lesz zökkenőmentes, arra hétvégén már számítani lehetett, a lengyel közszolgálati televízió ugyanis azt közölte, hogy nem mutat be vasárnap beiktatási misét Stanislaw Wielgus. A hagyományos szertartás helyett csupán egy hálaadó Te Deumot tartanak a lengyel fővárosban, amellyel köszönetet mondanak Jósef Glemp bíboros szolgálataiért a varsói érseki székben - szólt az előzetes értesülés. A lengyel köztelevízió arról is beszámolt jól értesült forrásokra hivatkozva, hogy vasárnapra virradóra tárgyalások zajlottak a Vatikán és a lengyel állam képviselői között a Wielgus-ügyről, és a varsói pápai nunciatúra még a nap folyamán közleményt ad ki.
Az elmaradt beiktatási ceremónia helyett celebrált hálaadó Te Deumot Wielgus mintegy száz híve zavarta meg, "Nem, nem! Maradj velünk!" felkiáltással tiltakozva az érsek lemondása ellen, amelyet ő maga jelentett be. Glemp bíboros prédikációjában védelmébe vette Wielgust, aki felett szerinte "védők és tanúk nélkül ítélkeztek".
Mélyen hallgattak 17 évig
A lengyel katolikus egyház, amely a kommunista rendszer elleni harc egyik legfőbb bástyájának számított 40 éven át, az 1989-es rendszerváltás után 17 évig hallgatott a totalitárius hatalommal való viszonyáról. A történészek szerint a klérus gyakran kényszerült az SB-vel való kapcsolattartásra, de tagjainak több mint 10 százaléka a titkosrendőrség informátorává is vált. Csupán tavaly kezdődött meg a nyilvános vita a lengyel papság kollaborációjáról, és ez vádaskodások egész sorát indította el az egyházon belül. Magának a pápának kellett májusi lengyelországi látogatása során önmérsékletre felszólítani a lengyel egyházi vezetőket.