© HVG

Programjának meghirdetésekor sajátos meteorológiai prognózisra is vállalkozott a kormány. "Szélsőséges és szokatlan időjárási helyzetekre a jövőben gyakrabban számítunk" - olvasható az Új Magyarország című, májusi keltezésű dokumentumban, amely ezzel indokolta a nemzeti éghajlat-változási stratégia kidolgozásának szükségességét.

A jóslat először az augusztus 20-ai, halálos áldozatokat is követelő özönvíz formájában teljesedett be, legalábbis Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter egy hónappal a "vízijáték" után már az éghajlatváltozás következményeként beszélt az óránkénti 120 kilométeres széllökéssel és 8 milliméter csapadékkal hatalmas pánikot okozó viharról.

A stratégia elkészítése amúgy nem tekinthető üres ígéretnek, mivel a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVVM), valamint a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) már 2003-tól közös, hároméves kutatási programban vizsgálja a globális felmelegedés magyarországi kockázatait. A Változás-Hatás-Válaszadás kulcsszavak első szótagjaiból képzett VAHAVA-projekt keretében az éghajlatváltozást immár tényként kezelve a szakértők főleg az ahhoz való alkalmazkodásra koncentráltak.

Már most megfigyelhető változásokat hozott az átlagosan csaknem 1 Celsius-fokos melegedés a mezőgazdaságban. A gazdáknak már nem kell megküzdeniük a szárazságot nehezen viselő konkollyal, viszont látványosan elszaporodott a pipacs, és olyan, száz éve eltűnt gyomnövényeket is újra felfedeztek, mint a Szicíliában őshonos vetési margit (Chrysantemum segetum). A szélsőséges időjárásra vezethető vissza egyes kártevők tömeges támadása is; ilyen volt az extrém 1999-es év, amikor a tavaszi aszály és a csapadékos nyár együttes hatására elszaporodott a kukoricabogár. Míg a múlt század első felében csupán öt esetben fordult elő, hogy az átlagos éves csapadékmennyiség 500 milliméter alá esett, 1950-től 2000-ig már tíz alkalommal köszöntött be aszály.

"Magyar narancs vagy citrom termesztésére azért nem lesz lehetőség" - mondta a HVG-nek Jolánkai Márton egyetemi tanár, de mivel az elmúlt százéves időszak végére átlagosan 80 milliméterrel kevesebb csapadék hullott, szárazodásra kell felkészülni. A vízhiány minden növény esetében terméscsökkenést okozhat, ennek ellensúlyozására már most is alkalmaznak olyan talajművelési technikákat, amelyek 20-50 százalékos vízmegtakarítást tesznek lehetővé. Genetikai alapokon, szakszerű nemesítéssel pedig fokozható a növények vízhasznosítása is: az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete több szárazságtűrő búzafajtát állított elő az elmúlt három évben, ezekből az idén pár ezer hektáron már vetettek is. Igaz, az aszályhoz jobban alkalmazkodó búzafajta is kevesebbet terem szárazság idején, mint normális körülmények között, ám annyi előnye azért van, hogy nagyobb a túlélési esélye.

Ugyanakkor a melegedés pozitív hozadékaként - az átlagos hőmérséklet feltételezhető mértékű, 2 Celsius-fokos emelkedésének hatására - a kukorica tenyészidőszaka 7-12 nappal elnyúlik, így a hazai kínálat egy teljes éréscsoporttal növelhető. Jelentős eredmények születtek a víztakarékosság terén az állattenyésztésben is: a Kaposvári Egyetemen nemesítették azt a hibrid pulykát, amely egy kilogramm húsgyarapodáshoz mindössze tizedannyi vizet használ fel, mint a száz évvel ezelőtti állományok.

A stratégia a klímaváltozás miatt a településrendezési szabályok átgondolásának szükségességét is felveti - mégpedig a manapság divatos összevonási, centralizációs törekvés ellenkezője következik belőle. "Egy Budapesttől 30 kilométerre élő és a fővárosba naponta bejáró család napi közlekedési energiafogyasztása nagyobb, mint az éves fűtési igényük" - veti fel a dilemmát a HVG-nek Medgyasszay Péter, a stratégia infrastrukturális részén dolgozó szakember, aki azt szorgalmazza, hogy a lakóhelyhez minél közelebb jöjjenek létre megfelelő munkahelyek, közigazgatási, oktatási intézmények. Az önkormányzatoknak rendezési terveikben arra is figyelmet kell fordítaniuk - a napenergia felhasználásának hatékonyságjavulásában bízva -, hogy új ingatlanberuházásokat csak a naposabb területeken engedélyezzenek.

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklését - a stratégia értelemszerűen erre is kiterjed - szolgálja az építőiparban az új építésű lakásokra a korábbinál 30 százalékkal szigorúbb hőtechnikai szabályozás. Ennek értelmében például egy családi ház éves összes energiaigénye nem lehet nagyobb négyzetméterenként 230 kilowattóránál. A módosított jogszabály pontosan meghatározza az épület maximális hőveszteségét, így aki egyrétegű falszerkezet mellett dönt, annak a padlóba a szokásos szigetelés dupláját, a födémbe a másfélszeresét kell beépítenie, de még a legjobban hőszigetelő ablakot is meg kell vásárolnia, hogy a kiszivárgó hőmennyiséget az előírtak alá szorítsa. Ugyanilyen fontos a gépészeti berendezés megválasztása is, nem mindegy, hogy egy háromszor annyi energiát fogyasztó villanybojler vagy egy gázcirkó melegíti a vizet.

Az új szabványok alkalmazása lépéskényszerbe hozta a téglagyárakat, amelyek speciális üregszerkezettel egyre vékonyabb kivitelben állítanak elő egyre jobb hőszigetelő képességű építőanyagot. "15 éven belül nemcsak az lesz fontos, mekkora a lakások használati energiafogyasztása, de arra is figyelni kell, hogy az építőanyagok előállítását mekkora energiafelhasználás és károsanyag-kibocsátás kíséri" - utal a következő lépésre Medgyasszay. Más kérdés, hogy a mai 4 milliós használtlakás-állomány 80-85 százaléka a korábbi hőtechnikai szabványnak sem tesz eleget, márpedig ezt évi 30-40 ezer új lakással számolva legfeljebb száz év alatt lehetne lecserélni.

A melegedéshez való alkalmazkodás és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás visszafogása olykor szembekerül egymással a stratégiában is. A fűtésnél háromszor több energia kell a hűtéshez, légkondicionáláshoz, a tervezet mégis a prioritások közé sorolja az egészségügyi intézmények klimatizálását. A kórházak működési szabályzatát is át kell alakítani, válságtervet készítve a 2003-as párizsi hőhullámhoz hasonló extrém időjárási helyzet kezeléséhez. A francia fővárosban a több mint két hétig tartó hőségben 14 ezerrel többen haltak meg, mint a szokásos nyári melegek idején, de a budapesti statisztikák is azt mutatják, hogy 25 Celsius-fok átlaghőmérséklet felett 5 Celsius-fokonként 15 százalékkal nő az elhalálozások száma.

Márpedig az elmúlt három nyáron mindig volt hőségriasztás Budapesten, a 2-es szintbe sorolt lakossági figyelmeztetést pedig megelőzte az egészségügyi intézmények felkészítése. Hiányzik viszont a legmagasabb, 3-as fokozat teendőinek meghatározása, amit az egyik legsürgetőbb feladatnak tart Páldy Anna, az Országos Környezet-egészségügyi Intézet igazgatóhelyettese. Erre a riasztásra a három napnál hosszabb ideig tartó 27 Celsius-fok feletti átlaghőmérséklettel kísért forróság esetén kerülne sor. Középtávú teendő a temetkezési szokások újragondolása, így a temetők védelme a megemelkedett talajvízzel szemben, valamint a hamvasztási kapacitás felmérése - utóbbit az teszi szükségessé, hogy hőhullámok idején nem lesz elégséges hűtőkapacitás a holttestek tárolására.

"A 2025-ig szóló stratégiában körülbelül fele-fele arányban jelenik meg a kibocsátáscsökkentés és az alkalmazkodás" - mondta a HVG-nek Hunyady Adrienn, a zöld tárca klímavédelmi és energiaosztályának munkatársa, egyben megjelölve azt is, miben különbözik a hazai tervezet a szintén nemrég publikált brit dokumentumtól, amelynek 95 százaléka az előbbire koncentrál (HVG, 2006. november 11.).

Nagy-Britannián kívül az unió más országainak is van klímastratégiájuk, ám ezek szintén alapvetően a kibocsátás visszafogásáról szólnak, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási stratégiát eddig csupán Dánia készített. Mivel nincs erre irányuló uniós előírás, az Európai Bizottság a kormányok helyett az állampolgárokat próbálta ráébreszteni saját felelősségükre. "Egy három óra hosszan bekapcsolt televíziós készülék (ez az átlagos idő, amelyet az európaiak tévézéssel töltenek) a hátralevő 21 órán keresztül a készenléti állapotban használja fel összes energiafogyasztásának 40 százalékát" - hívja fel a figyelmet Az éghajlatváltozás rajtad is múlik! című uniós kampány.

Radikális megoldást sürgetnek a környezetvédő szervezetek, amelyek november végéig juttatják el javaslataikat a KVVM-hez. Bár Magyarország az ipar szerkezetváltásának köszönhetően egyelőre kényelmesen teljesíti az üvegházhatást és a Föld felmelegedését okozó gázok kibocsátásának csökkentését célzó kiotói egyezményben vállalt kötelezettségeit, ennek 2012-es kifutása után már tényleges kibocsátáscsökkentésre is sor kerülhet. Ennek ösztönzésére Kardos Péter, az Energia Klub programvezetője szerint szektorsemleges, de a gazdaság, sőt a lakosság minden szereplőjét érintő szén-dioxid-adó kivetése is indokolt lehet - bár csak az olyan állami dotációk megszüntetése után, mint amilyen például a gázártámogatás. A stratégia alapjául szolgáló VAHAVA-projekt is sürgeti a költségvetési források megteremtését, például nemzeti katasztrófavédelmi alap létrehozását, mivel a szélsőséges időjárási eseményekkel összefüggésbe hozható károk már most elérik a GDP csaknem 1 százalékát, ami a klímaváltozás felgyorsulása esetén tovább növekedhet.