Bár az IPCC (Klímaváltozások Kormányközi Bizottsága) - tíz évvel ezelőtt a klímakutatásban kiindulópontként használt - jelentésében még azt sem merték egyértelműen megfogalmazni, hogy egyértelmű összefüggés van az emberi tevékenység és a szén-dioxid-kibocsátás, továbbá az éghajlatváltozás között, az utóbbi években ez az álláspont győzedelmeskedett. A legutóbbi jelentés szerint az ipari forradalom óta 30-40 százalékkal nőtt a szén-dioxid-koncentráció, aminek következtében 0,7-0,8 Celsius-fokkal nőtt a Föld átlaghőmérséklete, amely a 21. század végére optimista becslés szerint 1,8 Celsius-fokkal, a legpesszimistább forgatókönyv szerint 5,6 Celsius-fokkal emelkedhet tovább. A csaknem 1 Celsius-fokos melegedés is elegendő volt az Északi-sarkot fedő jégpáncél vastagságának 10 százalékos csökkenéséhez, és számos növény virágzási időszaka is korábban kezdődik, mint akár egy évszázada.

A meteorológusok által összeállított éghajlat-változási forgatókönyveket a demográfiai változások, a szén-dioxid-kibocsátás visszafogása vagy éppen növekedése jelentősen befolyásolhatja, az viszont biztosnak tűnik, hogy Magyarországot a klímaváltozás az átlagnál érzékenyebben érinti - mondta a HVG-nek Bartholy Judit, az ELTE meteorológiai tanszékének vezetője. Az 1900-as években a 0,76 Celsius-fokkal alacsonyabb átlaghőmérséklet 1 fokkal hidegebb nyarat és 0,76 Celsius-fokkal hűvösebb tavaszt, illetve telet jelentett, csapadékból pedig 10-12 százalékkal több hullott. 2071-2100 között a legpesszimistább előrejelzések további 4-4,9 Celsius-fokos melegedést jósolnak nyárra, de télen is 3 Celsius-fok feletti mértékben nőhet az átlaghőmérséklet. Nem biztos azonban, hogy a melegedést csökkenő csapadék kíséri, mivel Magyarország a várhatóan sokkal szárazabbá váló mediterrán térség és az egyre csapadékosabbá váló Észak-Európa határán fekszik, így megjósolhatatlan, hogyan alakulnak a csapadékviszonyok.