2006. november. 27. 18:06 MTI Utolsó frissítés: 2006. november. 27. 18:02 Világ

Nem fagyasztják be a török csatlakozási tárgyalásokat

Nem fagyasztják be Törökország európai uniós csatlakozási tárgyalásait, de lassabban fognak haladni, miután Törökország megtagadta, hogy megnyissa kikötőit a ciprusi hajók előtt - közölte Olli Rehn, az Európai Unió bővítési biztosa.

"A tárgyalások nem fognak megállni, és be sem fagyasztjuk őket, lassabban folytatódnak" - mondta Olli Rehn, az Európai Unió bővítési biztosa azt követően, hogy a soros EU-elnök Finnország külügyminiszterének hétfőn nem sikerült megegyezést elérnie a ciprusi-török vitában.
 
"Megoldást kell találnunk. A bizottság úgy véli, a tárgyalásokat nem szabad teljesen leállítani. A vonat lelassít, de nem áll meg" - fogalmazott a biztos.
 
Az EU korábban azzal fenyegette meg Törökországot, hogy ha december 6-ig nem tesz eleget kötelezettségének, az legalábbis a tárgyalások részleges felfüggesztését vonhatja maga után. Az EU-tagállamok előreláthatólag külügyminisztereik december 11-i tanácskozásán döntenek a török csatlakozási tárgyalások folytatásáról, és az Európai Bizottság még e találkozó előtt ajánlást készít az ügyben - közölte hétfőn a bizottság szóvivője.
 
Rehn beszédében azt javasolta, miután Törökországgal nem sikerült egyezségre jutni, az EU-nak az ENSZ keretében kellene tovább keresnie a megoldást a ciprusi kérdésre.
 
Olli Rehn rámutatott, Törökország micsoda jelentőséggel bír Európa számára történelmi, stratégiai és gazdasági szempontból. A bővítési biztos üdvözölte azokat a reformokat, amelyeket Ankara az elmúlt öt évben véghezvitt. Rehn megemlítette ezek között a halálbüntetés eltörlését, a kínzás elítélését, a különféle nemzetiségek közötti egyenjogúság megteremtése érdekében tett erőfeszítéseket, például egy közelmúltban elfogadott törvényt a roma kisebbség jogainak bővítéséről. Sürgetőnek nevezte ugyanakkor a ciprusi kérdés megoldása mellett a kurdok jogainak szavatolását és a véleménynyilvánítás jogának biztosítását.
 
Olli Rehn egyúttel nevek említése nélkül figyelmeztetett arra, az EU szavahihetőségét veszélyeztetik azok, akik megkérdőjelezik, hogy a tárgyalások végcélja Törökország teljes jogú európai uniós tagsága. A múltban az osztrák kormány több tagja és a német konzervatívok emlegették azt, hogy a huszonötöknek nem teljes jogú tagságot, hanem "megkülönböztetett partneri viszonyt" kellene kínálniuk Ankarának.
Hirdetés