2006. szeptember. 14. 11:37 euractiv.hu Utolsó frissítés: 2006. szeptember. 14. 11:37 Világ

A lengyelek eurómilliárdoktól eshetnek el

Bár nem teljesítette az európai környezetvédelmi követelményeket, Lengyelország az uniós tagországok közül a legnagyobb költségvetési pénzösszeget kapja vidékfejlesztésre és környezetvédelemre. Mivel azonban az előírt feltételek teljesítésével komoly gondjai vannak, Brüsszel is nehéz helyzetbe kerülhet: ha következetesen ragaszkodik saját feltételeihez, akkor a lengyelektől el kell venni már odaítélt pénzeket.

A vidékfejlesztési alapban 2007 és 2013 között mintegy 70 milliárd euró áll az EU 25 tagállamának rendelkezésére. A pénzalapokhoz a 2005-ben rögzített feltételrendszer szerint lehet hozzáférni, amely a korábbinál hangsúlyozottabban hangolja össze az EU vidékfejlesztési politikáját a gazdasági növekedési és a foglalkoztatottsági célokkal.

Az új feltételrendszerben a tagállamoknak a kapott pénz meghatározott részét az alábbi négy cél megvalósítására kell fordítaniuk: minimum 10 százalékot a farmgazdaságok és erdészetek versenyképességének javítására; legalább 10 százalékot az életminőség javítására, a falusi gazdaság lehetőségeinek bővítésére; minimálisan 5 százalékot az alulról felfelé építkező helyi fejlesztési stratégiák támogatására; továbbá legalább 25 százalékot környezetvédelemre és vidékfejlesztésre.

A legújabb követelmények szerint a kedvezményezett tagállamnak működtetnie kell a Natura 2000 programot, amelynek célja a legfontosabb vadvilági övezetek védelme. E téren Lengyelország mind ez idáig jelentősen elmaradt az elvárásoktól, s ezért az Európai Bizottság áprilisban már eljárást is kezdeményezett. Amennyiben Lengyelország nem tudja pótolni a mulasztásokat, az egész program pénzalapjait zárolhatják.

Lengyelország részesedése az uniós vidékfejlesztési alapból 13 milliárd euró. Szintén sokat kap Németország és Olaszország, 8-8 milliárdot, valamint Spanyolország, 7 milliárdot.

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.